HATÁRIDŐ: FEBRUÁR 20.

 

A József Attila-tétel kidolgozási szempontjai.

 

Költészete, jelentősége, rövid pályakép.

Az utolsó pályaszakasz időbeli behatárolása, az akkori életrajzi körülmények, a költészet fő témái.

Az istenes versekről röviden (Nem emel föl, Bukj föl az árból)

Az utolsó három vers (Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme hát megleltem hazámat – egy vers részletes elemzése).

A versben: az életrajzi tények szerepe, a visszatekintés, létösszegzés, a lírai én hogyan szólítja meg „gyermek önmagát”? A halálhoz való viszony, az abba való belenyugvás gondolata.

Az istenes versekről (a tétel részeként) ITT.

 

Radnóti Miklós, Örkény István, József Attila-tételek szempontjai:

Letölthető ITT.

Az EURÓPAI LÍRA KIALAKULÁSA TÉTEL letölthető ITT (katt!).

 

7. témakör: Berzsenyi Dániel

Miért ő a magyar Horatius?

Hogyan indul el a pályája költőként?

Miért bírálja költészetét Kölcsey? Miért nem felel meg a kor klasszicista divatjának Berzsenyi?

Hogyan csoportosíthatjuk a verseit? (=hazafias/klasszicista ódák és magánéleti költészet/szentimentális versek/elégiák)

Az elégiák (magánéletének költészete): hogyan vannak jelen a klasszicista és a szentimentális jellemzők A közelítő tél és az Osztályrészem c. versekben?

Berzsenyi-életrajz:

http://cok.freeblog.hu/archives/2009/01/28/Berzsenyi_Daniel/

 

8. témakör: Vörösmarty Mihály

A romantikus líra megteremtője.

A verseken kívül milyen műfajokban alkotott még? (Röviden!)

Miért romantikus mű a Csongor és Tünde (ld. a boldogságkeresés kérdése áll a középpontban)? (röviden)

Milyen romantikus vonások fedezhetőek fel költészetében (a költő szerepe, a haza, a történelem szerepe, látomások, költői stílus, stb.)? [Ezek hasonlóak a Petőfi tételben kidolgozott szempontokkal – ld. forradalmi költészet!]

Milyen későbbi magyar költők hazafias költészetére hatott ez a fajta látomásos költészet?

Az emberek és az Előszó c. versek elemzése a fenti szempontok alapján. (Hogyan látja a történelmet, az emberiséget? Mi lesz a nemzet sorsa? Mi ebben a költő szerepe? Van-e remény egy jobb világra? Miért különleges ezeknek a verseknek a képi világa? Hogyan teszik érzékletessé a gondolatokat a költői képek?)

 

 

A Biblia világa

A zsidó kultúra a Földközi-tenger keleti partvidékén, az egyiptomi és mezopotámiai civilizáció közötti zónában alakult ki. Kánaán földjén a Kr. e. XVIII. században sémi eredetű nomád törzsek éltek, ősatyák ("pátriárkák") vezetésével. Az izraeliek jelentős létszámú csoportja a Kr. e. XIII. században Egyiptomban, II. Ramszesz fáraó nagyarányú építkezésein bukkan fel fogoly munkásként. E század végén 12 törzs telepszik (vissza) Kánaánba, és vallási szövetséget köt. Fővárosuk, közös kormányzatuk nincs, egységüket a vallási összetartozás tudata, az egy istennel (Jahvéval) kötött szerződés és az ő törvényeihez való ragaszkodás teremti meg. A szövetségláda ("frigyláda") mint a kultusz központi szimbóluma ezt a szellemi kapcsolatot fejezi ki és erősíti.

A törzsek idővel — szükség esetén — vezéreket, "bírákat" választottak. A bírák korában (a II. évezred végén) fejlődött magas szintre a zsidó vallás és benne az a meggyőződés, hogy Jahve kiválasztotta a zsidókat, és Egyiptomból az ígéret földjére vezette őket.

A szomszédos fliszteusokkal szemben erősödő konfliktusok egységes állam létrehozására kényszerítették a zsidóságot. A legutolsó "bíró" Sámuel volt, Saul már hadvezéri és királyi címet viselt. Őt a trónon Dávid követte, aki Jeruzsálembe vitte a filiszteusok által korábban elrabolt frigyládát. Az utolsó király, a legendásan bölcs Salamon után a birodalom hamar két részre szakadt, majd hódítók (babilóniaiak, rómaiak) uralma alá került, ez a kor kb. 900-tól: a népet vigasztaló "próféták" kora.

A babilóni fogság idején (Kr. e. a 6. században) mintegy 15-20 ezer zsidó élt faluközösségekben Babilón mellett, de a hagyományőrzés ekkor is létbiztosítékul szolgált. Ezen félszázad jellegzetes művei: Jeremiás próféta siralmai.

A zsidó vallás monoteista volt, és már nem volt szerepük benne a természeti jelenségeknek, a termékenységnek. A természeti alapú vallások túllépése és a monoteizmus kifejlődése már Egyiptomban, IV. Amenhotep (Ekhnaton) fáraó alatt megtörtént, és előzménye lehet a zsidók modern vallásának.

A Biblia — a Szentírás — az egyetemes emberi kultúra egyik alappillére. A zsidóság és a kereszténység kanonizált iratait tartalmazza, egyszersmind az emberiség évezredeken keresztül felhalmozódott tudásának kiemelkedő jelentőségű foglalata is. A görög "biblia" szó Kr. u. 160 körül jelenik meg 'könyvek', azaz tekercsek jelentéssel.

A Biblia két fő részből áll. Az Ószövetség (Ótestamentum) a zsidóság szellemi hagyományainak válogatott írásait tartalmazza. Ezt a "szövetség"-et Ábrahám, a legelső ősatya kötötte Istennel népe nevében. A nép azonban bűnös útra térve megszegte azt, ezért is kellett később a szövetséget más ősatyáknak (Izsáknak, Jákobnak, majd Mózesnek) is megerősíteniük. Az Ó- és Újtestamentum elnevezések először Jeremiás prófétánál bukkannak fel.

 

A Biblia ótestamentumi részének összeállítása a kb. 1000—100 közt megszületett szövegek szentesítése ("kanonizációja") során történt: a mérték (a "kánon") a Mózesnek tulajdonított 5 könyv (a héber nyelven született Pentateuchus, Tóra, azaz 'tanítás') volt, amelyhez viszonyítva kerülhettek be az újabb, összeegyeztethető könyvek a Bibliába. Az Ószövetség egyéb szövegei: törvények (ti. Mózeséi), krónikák, bölcsesség-könyvek, zsoltárok, példabeszédek, az Énekek éneke, továbbá bírák, királyok és próféták könyvei. Az egyik legterjedelmesebb prófétai könyv Jeremiásé, ehhez illeszkedik a Jeremiás siralmai c. összeállítás is. A rövidebb prófétai szövegek közül pl. a Jónás könyve lesz jelentős a világirodalomban.

Mózesnek is első két könyve a legalapvetőbb: a Genesis és az Exodus. Az első könyv (magyar címmel: a Teremtés könyve) első fejezete a világ teremtésmítoszát mondja el: ennek részletes elemzése elsősorban a hittudomány (teológia) feladata. A Genesis további 49 része a zsidóság (tágabb értelemben az emberiség) történetét vázolja fel az édenkerttől az egyiptomi tartózkodásáig. Fő alakjai: Ádám és Éva, Káin és Ábel, Noé, Ábrahám, Izsák, Ézsau és Jákob, majd ez utóbbi gyermekei, köztük József.

Mózes második könyve a zsidóknak Egyiptomból való "kijövetelét" írja le, immár Mózessel a középpontjában. A történetmondás ideje lelassul, és ezzel párhuzamosan fokozatosan előtérbe kerülnek a tanítások, a vallásos bölcselkedések, majd a "törvények".

Az Ószövetség összeállítását, először is a Tóra szövegének rögzítését a hagyomány szerint Ezdrás próféta kezdte el 400 táján, de a kanonizáció folyamata még mintegy fél évezreden át tartott (Kr. e. V. század — Kr.u. 1. század). A később bekerülő szövegek közül az első próféta-könyvek még Kr. e. 750 táján keletkeztek. Az Énekek éneke 450 körül születhetett: ez az összeállítás szerelmi és lakodalmi költészet héberül, a szerző a közhiedelem szerint Salamon (vagy Dávid) király. A jövőbe tekintő ún. "apokaliptikus" szövegek Kr. e. 200 körül jöttek létre.

 

Az Újszövetség (Újtestamentum) a kereszténység első századainak tanításait tartalmazza; Jézus földi élete és mártírhalála megváltotta az eredendő bűntől az embereket, és lehetővé tette üdvözülésüket.

Az Újszövetség mindenek előtt az "evangélium"-ot tartalmazza; ez 'jó hír', azaz a leendő megváltásról szóló értesülés. A négy szerző ("evangélista") közül Máté, Márk és Lukács "szinoptikusok" ('egy tekintetűek'), minthogy szövegeik nagymértékben hasonlóak. Márk evangéliuma (Kr. u. 64—69) az első "jó hír" görögül, ez lett az Újtestamentum kánoni alapkönyve. Máté evangéliuma jórészt Jézus életére szorítkozik, Lukács műve főképp Keresztelő Szent János születésének és tetteinek elmondásával bővíti Jézus élettörténetét. A negyedik evangélista János apostol, az ő evangéliuma (95—100 között) görög szellemű, sztoikus színezetű.

A hiteles és az "apokrif" (a kánonnak meg nem felelt, de vallásos tartalmú) iratok elkülönítését a keresztény közösségek végezték. Az evangéliumok összekapcsolása 130—140 között ment végbe. Fő részeiből: Jézus beszédei, tanításai, csodatételei, példázatos történetek (pl. a szőlőmunkásokról, a tékozló fiúról, Lótról és feleségéről, valamint Jeruzsálem és a "farizeusok" bűneiről), Jézus kínszenvedése és halála, végül föltámadása és mennybemenetele.

János apostolnak (aki talán azonos az evangélistával) a Mennyei Jelenésekről Való Könyve (rövid címmel: Jelenések könyve, ill. Apokalipszis) még 68—69-ben keletkezik, ez az egyetlen kanonizált apokaliptikus szöveg az Újszövetségben. Ebben az apostol egy angyal közvetítésével Jézus Krisztus kijelentéseit jegyezte le. Megjósolja az állat képében megjelenő Antikrisztus bukását és az utolsó ítéletet, ezzel egyidejűleg Isten végső dicsőségét. A látomássorozat fő elemei: 7 pecsét, 4 lovas, angyalok harsonával, szörnyetegek, a harag 7 pohara, a Sátán mint kígyó, új Jeruzsálem.

Az Újtestamentum szövege az 5. században lett végleges. Bekerültek pl. a történeti jellegű Apostolok cselekedetei is (a hagyomány szerint Lukács evangélista a szerző), valamint Pál apostol (45-ig: Saul) térítő levelei: az 51—67 között született 14 híres és nagy hatású szöveg.

 

A Biblia tartalma tematikailag és szövegtípus szempontjából egyaránt sokrétű. Megtalálhatóak benne a legelső irodalmi műfajok közül a mítosz, a monda és a legenda. Számos későbbi irodalmi műfajok kezdeményei is szerepelnek itt, pl. a példázatszerű elbeszélésé, a párbeszédes jeleneté, a himnuszé, a szerelmi dalé, az erkölcsi-filozófiai példabeszédé, a jövendölésé, a közmondásé és a találós kérdésé. A zsoltár és a jeremiád műfaja pedig magában a Bibliában születik meg.

A zsoltárt a vallási közösség bármely tagja sajátjaként mondhatja el, személyes imájaként, az istenhez fűződő viszonyáról. A zsoltárok tartalmi és formai sokfélesége teszi mindig lehetővé az aktuális élethelyzethez való választást. Szövegformálásában a "gondolatritmus" teremti meg a szabályosságot, azaz a verses jelleget (ismétléssel, párhuzammal, fokozással). A zsoltárokat a hagyomány Dávidnak tulajdonítja, valójában ezek az ősi zsidó költészet több évszázadának termékei. A Zsoltárok könyvében 150 vers kapott helyet. (A szám az egyik szöveg megfelezésével 151-re nő.)

A jeremiád Jeremiás próféta siráma; népe végveszélybe jutása miatt fordul istenhez. (A magyar irodalomban kivételes szerepet kapott: nemzeti himnuszunk, Kölcsey Ferenc alkotása ebbe a műfajba is sorolható.)

Az Újszövetség legjellegzetesebb műfajai a parabolák és a példabeszédek, hiszen e könyvcsoport egyik fő célja: a valláserkölcs terjesztése és erősítése. Számos részlet tartalmazza Jézus beszédeit, tanításait, csodatételeit; példázatos történeteket olvashatunk pl. a szőlőmunkásokról, a tékozló fiúról, Lótról és feleségéről, valamint Jeruzsálem és a "farizeusok" bűneiről. A fővonal: Jézus élete. A legrészletesebbek a Jézus földi élettörténetének utolsó fejezetei: kínszenvedése, halála, végül föltámadása és mennybemenetele.

A Biblia nyelvezete képszerű, azaz költői képekkel telített, és ez is rokonítja a szépirodalommal. Művészivé avatja a Bibliát az általánosító jellege is, ti. hogy a konkrét történetekben, szövegekben az emberi élet alaphelyzetei, alapélményei jelennek meg. A biblikus stílus alapvető sajátosságai a "hebraizmusok", a héber nyelvre jellemző fordulatok (pl. az erősítés birtokos szerkezetben történő kettőzéssel: "világnak világa", ez az Ómagyar Mária-siralomban is megjelenik). A magyarban is jellemzői a mondatpárhuzam, a gondolatritmus (pl. az "és monda Isten" ismétlődésével), a szóláshasonlat ("olyan fösvény, mint a hét szűk esztendő"), a metaforák ("ínséges esztendő") és a magasztos, olykor komor tónus. A nemzeti nyelveken a Biblia archaizáló stílusban szólalt meg.

 

Az Ószövetség nyelve eredetileg vegyes volt: zömmel héber, részben a héberrel rokon arámi, két esetben pedig görög nyelvű szövegek alkották. Kr. e. 285-ben Alexandriában elkészül az Ószövetség egységes görög nyelvű fordítása 72 (kerekítve 70) tudós közreműködésével, latin neve: Septuaginta ('hetvenes'). A legenda szerint a fordítást végző tudósok egy-egy cellában külön-külön dolgoztak, de az elkészült szövegek tökéletesen egyeztek.

Az Újszövetség eleve görög nyelvű volt. Az Ó- és Újszövetség szövege együtt, mégpedig egységesen latin nyelvű fordításban Kr.u. 390—405 között készül el az ókeresztény egyházatya Hieronymus (Szent Jeromos, 340—419) révén, ez a széles néptömegeknek szánt Vulgata.

 

A modern európai nemzeti nyelvekre történő fordítás a reformáció korában indul meg. Először 1534-ben a német nyelvű Biblia lát napvilágot Martin Luther (1483—1546) munkája nyomán.

A magyar Biblia-fordítók sorát Sylvester János nyitja meg 1541-ben, amikor az Újszövetséget magyar nyelven jelenteti meg, disztichonos előverssel. A teljes (református) Biblia 1590-ben készül el Vizsolyban, a fordítást Károli Gáspár vezeti.

LETÖLTHETŐ, NYOMTATHATÓ VÁLTOZAT ITT.

Egyéb olvasnivaló:

Jézus élete

A Biblia honlapja

Wikipédia-link

A Nyugat-római Birodalomban (K.u. 480-ig) élő őskeresztények elvből elutasították a római istenek, ill. császárok ábrázolását és ezért még üldöztetés áldozatává is váltak. Nyilvánvaló, hogy ezért csak nagyon elvétve látható a bárányt vállán hordó Krisztus-ábrázolás mint „Jó Pásztor“ a katakombák falán vagy egy szarkofág oldalán.

A titkos jel a hal (ŐCHTHYS), ami a görög nyelvben rövidítésként - Iesus Christos Theos Yios Soter azaz Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó – szerepelt, szintén felbukkan az őskeresztény épületek falán vagy padlóján.

A zsidókból lett keresztények még az Ótestamentumból, a mózesi Tízparancsolatban szereplő képtiltás hagyományát őrizték. A monoteista és spirituális (immateriális) őskeresztény felfogás ezért nem kedvezett a képzőművészeti alkotásoknak.

A majdnem ezer évig fennálló Kelet-római, azaz Bizánci Birodalomban a képzőművészet új otthont és irányt adott a keresztény témáknak. Theodosius császár a 4. század második felében államvallássá tette a kereszténységet és ezzel megalapozta a vallási témák képi megjelenítéseinek kialakulását.

A görögkeleti egyházak később is ebben a stílusban és hagyományban festették számtalan ikonjaikat. Jellemző, hogy a kialakult motívumot az egyes művésznek alig vagy nem volt szabad variálnia, hiszen ezzel – az akkori felfogás szerint – meghamisította volna azt az „eredeti portrét“, amit Krisztusról, vagy Máriáról készítettek hajdanán, így csupán reprodukálni volt szabad. A bizánci művészet nélkül, nem alakulhatott volna ki a román és korai gótikus művészet Európa nyugatibb részein sem.

István király koronázási palástja és maga a korona is ékes például szolgálnak a Bizáncból örökölt stílusról. A koronázási palást alapja egy 1031-ben készült miseruha.

A középkorban a bibliai történeteket Közép- és Nyugat-Európában nem csak a templomok falain vagy oltárain lehetett látni, hanem a 15. században közkézen forgó „Biblia Pauperum“ lapjain is. Ezek a színes fametszetek az úgynevezett „Szegények Bibliájában“ voltak bekötve. Ebben Krisztus életét ábrázolták, ótestamentumi jelenetekkel kiegészítve és szembeállítva. A mai „cartoon“-okhoz hasonlóan közkedvelt olvasmány volt azok számára is, akik ugyan betűket olvasni nem tudtak, de képeket nézegetni igen.

Manapság forditva lenne, hiszen olvasni majdnem mindenki tud, de a bibliai képek ikonográfiájat kevesen ismerik már. (Az ikonográfia a művészettörténet egy ága, amelyik a képeken látható motívumokat felismeri és értelmezi.)

Albrecht Dürer (a magyar Ajtós községből származó aranyötvös Nürnbergben született fia) maga is több ízben volt tervezője és kiadója olyan „képregény“-nek ami a krisztusi passiót és egyéb bibliai történeteket mutatott be. 1509 és 1511 között készült a „Kleine Passion“ (kis passió) 37 jelenetből álló sorozata, fametszetekből áll és könyvbe is lett kötve. Lényegében a megváltás történetét öleli fel a paradicsomból való kiűzetéstől kezdve az utolsó ítéletig. Stílusában még a gótika jellemzői nyilvánvalóak, de az 1506-ban eltöltött tanulmányi útja Velencében már erősen érezteti hatását. A perspektivikus terek árulkodnak a reneszánsz közeledéséről. Dürer a jeleneteket az akkori néző számára közismert módon mutatja be, de kompozíciója újszerű, dinamikus és izgalmas a múlthoz képest. A 12,7 x 9,7 cm nagyságú lapokat könyvbe kötve, vagy egyenként adta el a mester. A vevőkör egyrészt vallási okokból érdeklődött Dürer lapjai iránt, de nyilvánvalóan műgyűjtők is akadtak a vásárlók között.

Dürer kortársa volt Luther Mártonnak, aki nem messze Nürnbergtől, a szép Wittenberg városban élt a híres és közkedvelt Cranach festőcsaláddal szoros barátságban. Ellentétben a képrombolók felfogásával Luther Márton a képzőművészetet a „teológia szolgálólányának“ titulálta és értékelte didaktikai funkcióját.

A Weimari Péter és Pál templomban - amit Herder Kirche-nek is neveznek - áll az a Cranach oltár (1553- 1555), amely a lutheri tanítás lényegét foglalja össze. Egy hagyományos, három részes szárnyas oltárról van szó, középpontjában a keresztre feszítés megjelenítésével. Maga Luther is a kereszt alatt álló férfiak egyike, Keresztelő János és id. Lucas Cranach társaságában. A festményt ifj. Lucas Cranach fejezte be apja halála után. Feltételezem, hogy a Krisztus oldalából, ívben kiszökő vér azért éppen id. Lucas Cranach fejére hull, mert fia apját halála után annak festette meg ,,akit Jézus vére minden bűntől megtisztít” (1Ján 1,7).

A középkori hívők számára a képzőművészet minden formában, legyen az freskó, oltárkép, szobor, üvegablak vagy mozaik, a Biblia médiuma volt, az IGE hordozója. Tanulni és imádkozni szoktak a művészi alkotások láttán.

(Forrás: http://www.evangelikus.hu/teologia/a-biblia-a-kepzomuveszetben)

 

Linkek:

Michelangelo és a sixtusi kápolna

Jézus élete a művészetekben a biblia.hu-n

Határidő: a szünet utáni első óra!!!

11. évfolyam: KATT IDE!

12. évfolyam: KATT IDE!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A József Attila-tétel kidolgozási szempontjai.

 

Költészete, jelentősége, rövid pályakép.

Az utolsó pályaszakasz időbeli behatárolása, az akkori életrajzi körülmények, a költészet fő témái.

Az istenes versekről röviden (Nem emel föl, Bukj föl az árból)

Az utolsó három vers (Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme hát megleltem hazámat – egy vers részletes elemzése).

A versben: az életrajzi tények szerepe, a visszatekintés, létösszegzés, a lírai én hogyan szólítja meg „gyermek önmagát”? A halálhoz való viszony, az abba való belenyugvás gondolata.

Az istenes versekről (a tétel részeként) ITT.

 

 

Szabó Lőrinc (1900-1957)

Miskolcon született, 1900. március 31-én.

Református papi családból származott, apja Gáborjáni Szabó Lőrinc mozdonyvezető, anyja Panyiczky Ilona.

1905-ben apját áthelyezik Balassagyarmatra, itt jár elemi iskolába.

1908-ban Debrecenbe költöznek, középiskolai tanulmányait a református kollégiumban folytatja. Kitűnő diák, a görögön és a latinon kívül megtanul németül és franciául. Ötödikes, amikor Dienes Kató révén (zsengéinek múzsája) bejáratos lesz a kivételesen művelt, progresszív gondolkodású Dienes család házába.

1915-ben az önképzőkörben hall először Babitsról, s tagja egy csoportnak, amelyik levélben fejezi ki hódolatát a költőnek. Ekkoriban alapozza meg világirodalmi műveltségét.

1918 tavaszán besorozzák, hadiérettségit tesz. 1918 őszén, az őszirózsás forradalom kitörése után megérkezik Budapestre. Egy Gráf nevű osztrák családnál ingyen kvártélyt és kosztot kap. Beiratkozik a műegyetem Gépészmérnöki Karára, majd két hét múlva átiratkozik a bölcsészkar magyar-latin-német szakjára, önkéntes tanársegédként ő állítja össze Babits szemináriuma hallgatóinak a névsorát. Babits Mihály tanítványa lett, és nemsokára barátja is. „Ez az esztendő (1919-20) is olvasással és tanulással telt el. Nem iskolai stúdiumokkal, hanem elsősorban annak a megtanulásával, amire nekem szükségem volt. Sokat köszönhetek e tekintetben Babits Mihálynak is, aki verseimet ugyan másfél évig nem közölte, de hamar barátságába fogadott: megtanított angolul, rendelkezésemre bocsátotta nagyszerű könyvtárát, s később - mint ismeretes - még fedelét és kenyerét is megosztotta velem.”

1921 januárjában megismerkedik Mikes Klárával, Mikes Lajos lányával, s december 31-én házasságot kötnek. E kapcsolat révén került Az Est szerkesztőségébe munkatársnak.

1923-ban megszületik kislánya, Kisklára.

1924-ben ismeri meg A huszonhatodik év majdani hősnőjét, V. Korzáti Erzsébetet.

1926-ban megalapítja Pandora című folyóiratát, amelynek - 1927 februárjától - hat száma jelenik meg, majd a vállalkozás csődbe jut. Ez évben ismét közelebb kerül Babitshoz. 1927. október 15-től ismét az Est-lapok munkatársa, előbb a Pesti Napló, majd 1928 őszétől a Magyarország szerkesztőségének tagja; 1944-ig ez is marad munkahelye.

Sokat utazik: 1927-ben Erdélyben, 1928-ban Németországban jár, 1931-ben pedig az egyiptomi Alexandria kikötőjében megpillantja Afrika földjét, s egészen a Líbiai-sivatag széléig jut el.

1927-28-ban Korzáti Erzsébet iránti érzelme válságba sodorja házasságát.

A harmincas években közel került a népi írók mozgalmához.

1932-ben - Babits megengesztelődésének jeleként - Baumgarten-díjat kap.

1934-ben Németh László, majd Cs. Szabó László veszi át a Rádió irodalmi osztályának vezetését. Ettől kezdve sokat szerepel a műsorokban. 1935-től kezdve Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója köti a színházhoz a műfordító költőt (Athéni Timon 1935; Ahogy tetszik 1938; Kleist Amhitryon 1938; Macbeth 1939).

1944 végén, „hatvannégy napi bunker-élet” után, amelyet Volkmann utcai lakásuk pincéjében tölt el, Temirkul Umetoli kirgiz poéta és százados segítségével visszakerül lakásába, amelyet a katonák az ezredtörzs számára akartak lefoglalni.

Jobboldalinak bélyegzett politikai múltja miatt 1945-ben vizsgálati fogságba került, szeptemberben „feddéssel” igazolták, publikációs tilalmak sújtották.

1947-ben többek tiltakozása ellenére felvették az írószövetségbe. Az üldöztetés és a megkülönböztetés ellen (többek között Illyés Gyula támogatásával) szívósan küzdött, s főleg a munkába menekült.

1950. február 12-én öngyilkos lett V. Korzáti Erzsébet.

1956-ban tagja lett a Petőfi Pártnak, 1957. március 15-én Kossuth-díjat kapott. Publikációs és anyagi helyzete rendeződött, de tervezett külföldi útja elmaradt.

Budapesten hunyt el 1957. október 3-án. Halálát szívroham okozta.

Első kötete (Föld, Erdő, Isten, 1922) george-i ihletésű szabad versekből áll. „Első kötete ritka elismerést vált ki: az első világháború, majd az ezt követő forradalmi-ellenforradalmi hullámok, a Trianonba torkolló országvesztés kataklizmái közepette, a minden irodalmi jelenséget beárnyékoló Ady-hatás és az avantgárd tetőzésekor olyan klasszikusan kiegyensúlyozott stílusszintézist képviselt, amely ugyanakkor a modern személyiség történelmi, érzelmi és létfilozófiai veszélyeztetettségének átélését is éreztette.” (Kabdebó Lóránt)

A menekülés stilizált gesztusait a nyers lázadáséi váltják fel: a Kalibánban 1923 anarchikus indulatok, tiltakozó kitörések, reménytelen fogadkozások fogalmazódnak meg. A természeti és érzelmi-érzéki megbékítés nosztalgiája vad indulatoknak, a társadalmi kiszolgáltatottságon való elborzadásnak, nyelvileg a kiáltozásnak adja át a helyét. Feltűnik Szabó Lőrinc műfaji vonzódása a dráma, a monológ, a költői epika és a mítosz iránt (Kalibán, Anyám mesélte, Istár). A pénz és a megszerezhető javak, élvezetek követelése nehezen választható külön a húszas években a költő szociális érzékenységétől, kapitalizmusellenességétől. A Szegénynek lenni s fiatalnak kollektív életérzését panaszolja a proletár testvéreket invokáló programvers, az „örök szegénység” szégyenével küszködik A Bazilikában zúg a harang költője, a „munka millió keze” előtt tiszteleg A költő és a földiek című ars poeticában: „Legyen a költő hasznos akarat.”

1928-ban jelent meg a Pesti Naplóban a Vezér című politikai ódája, melynek fontos szerepe lett közéleti meghurcoltatásában. A Vezér a politikai diktátor típusát filozófiai igénnyel ábrázolja, Illyés szerint shakespeare-i drámai-ódai hangvételű vers, amelyet a Harc az ünnepért 1938 című kötetben való megjelenése után, a költő engedélye nélkül egy szélsőjobboldali lap (Virradat) is leközölt.

A Fény, fény, fény 1925 és A Sátán műremekei 1926 utáni évek termését fordulatot hozó kötetben összegezi (Te meg a világ, 1932). Schopenhaueri és nietzschei indíttatású individualizmusát a modem relativizmus érvei erősítik, Bertrand Russell nyomán „egy lehetséges világként” szemléli az egyént. Érzékletesség és drámaiság teszi költőivé az elvont gondolatot, az Én jogának, igazságának hirdetését az életben és a szerelemben (Az Egy álmai, Semmiért egészen). Keleti filozófiák és Schopenhauer hatására hajlamos a világot képzetként, álomként, az agy „tükörszínjátékaként” felfogni (Dsuang Dszi álma, Embertelen). A Különbéke 1936 keleti tárgyú versei átköltések, de a nirvánatanhoz kapcsolódva Szabó Lőrinc nem tért el belső fejlődésének logikájától, sőt költészetét gazdagító új motívumkincsre talált. A Lóci-versek életképszerű példázatok, és ugyancsak költői filozófiájának távlatában mutatják meg mélyebb jelentésüket. Rába György szerint a Te meg a világ verseiben „a költő társadalmi érdeklődését a metafizikus gondolkodó nyugtalansága, anarchista lázadását a racionalista elme megismerési vágya, szavaló pátoszát a gnomikus mondások szellemi feszültsége és a totális szemléletnek a mondatritmikában érvényesülő dialektikája váltotta föl. A művészi elvek ilyen hatalmas átalakulására szinte alig akadt példa a magyar líra történetében.” Illyés Gyula szerint „soha a magyar gondolati líra ilyen csúcsokra nem jutott. A gondolatoktól feszülő vers nem elvont: sőt nagyon is tárgyszerű; egy korszak gondját s indulatát gyűjti. És soha magyar verskötet nem ábrázolta ilyen kietlenek, embertelennek az életet.”

A Harc az ünnepért 1938 versei az előző kötet témáit variálták, a Régen és most 1943 eszmei és művészi válságot jelzett: jobboldali elfogultság, a hivatalos politikát támogató szólamok jelentek meg benne.

Az új korszakba a Tücsökzene 1947 című ciklussal lépett át (alcíme: Rajzok egy élet tájairól). 370, egyenként 18 soros, jambikus tízesekből álló strófa alkotja. A személyes emlékek, a felidézett események, alakok, helyszínek bősége, az elbeszélő vagy jelenetező technika, a múltbeli események előadásának időrendje ellenére a Tücsökzene nem verses önéletrajz. Lírai magva a megnyugvás keresése, a zaklatott lélek vágya és önszuggesztiója, hogy beleolvadhasson a természetbe, a lét mámorába. Ezt sugallja az elzsongító tücsökcirpelés vezérmotívuma és a látszólag monoton versforma. A Tücsökzene az alkotói pálya és a kortársi magyar líra egyik legnagyobb szabású vállalkozása, amelynek „nyelvét olykor már olyan bűvészet formálja, hogy úgy érezzük, szavakkal és jelentésükkel szabadabban bánni nem is lehet… Ugyanakkor világa olyan enciklopédikusan gazdag, mint a 19. századi regényeké.” (Rába György)

A huszonhatodik év (Lírai rekviem százhúsz szonettben), az öngyilkossággal végződő tragikus szerelemnek állít emléket, Vékes Ödönné Korzáti Erzsébetnek (1902-1950) dedikálva. Háromtételes formája zenei képzettársítást kelt, műfaji őstípusa Petrarca Daloskönyve. Az első ciklus még az élő kedveshez szól (Amit még látott); A halála után című legterjedelmesebb rész a szerelem, a gyász és az önvád hármas egységében támasztja fel és elemzi az örök emberi dráma mitikus ismétlődése ellenére mindig egyszeri változatát. A harmadik rész, az Utóhang az élmény távolításának szándékát is érzékelteti. A ciklussal „létrehozhatja a legtisztábbat, a legemberibbet, melynek létrehozására még képes.” (Sőtér István)

A két cikluson kívüli, 1944 és 1956 között keletkezett verseket Valami szép cikluscímmel adta közre az összegyűjtött versek 1960-i kiadása. Változatos ihletésű, részben az előző nagy ciklusokkal rokonítható művekből áll a költői hagyaték e része, köztük olyan antológiadarabokká és elemző kísérletek tárgyává vált versekkel, mint A földvári mólón, Ficseri füsti, Mozart hallgatása közben.

Szabó Lőrinc kitűnő esszéista és kritikus; tanulmányainak tárgyköre a világirodalom klasszikusaitól m. mestereken, kortársakon át líraelméleti kérdésekig terjed (A költészet dicsérete, 1967). Műfordítói életműve jó néhány szépirodalmi műfajt felölel, legismertebbé az Örök barátaink című gyűjteménye vált.

Életrajzát két levelezésgyűjteményéből is nyomon követhetjük: a feleségével váltott levelek két kötete (Harminchat év) és a házasságával párhuzamosan megélt szerelem dokumentumai a Huszonöt év című gyűjteményben láttak napvilágot. Előkerültek saját verseihez fűzött magyarázatai (Vers és valóság).

 

forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Szabo.htm

 

Egyéb linkek:

Érdekességek Szabó Lőrinc szerelmi életéről

Szabó Lőrinc szövegei (MEK)

Szabó Lőrinc életrajza a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán

Szabó Lőrincről a literatura.hu oldalán

Wikipédia-link

 

Az Egy álmai

 

 

Semmiért egészen

 

 

 

"A reneszánsz ennélfogva úgy jelenik meg előttünk, mint ellentmondások óceánja, szerteágazó törekvések olykor csikorgató koncertje... ahol egyszerű és bonyolult, tisztaság és érzékiség, irgalom és gyűlölet keveredik egymással" (J. Delumeau, Reneszánsz, Bp., Osiris, 1997, p. 10.)

Minden ettől a Günter von Hagens ihlette kiállítástól hangos, de tényleg, már legalább négy posztot olvastam róla csak itt a freeblogon. Szívesen el is mennék, de meglátva a jegyárakat, inkább fellapoztam néhány régi könyvemet, és összeszedtem a gondolataimat, úgyis éppen rezümét készülök összehozni, na hátha...

Na, azt nem tudom, mekkora sikere van/lesz majd ennek a kiállításnak, a lényeg azonban az, hogy tényleg, de tényleg nincs új a nap alatt. Aki ugyanis még nem tudná, annak elmondom, hogy mindez a dolog nem más, mint a reneszánszkori anatómia színház átvétele egy az egyben - felturbózva posztmodern, korszerű orvostudomány és technika összes eszközével.

Az első anatómia színházak (itt megjegyezném, érdekes egybeesés, hogy a színház és a műtő szavaknak az angol megfelelője egyaránt theatre) az 1590-es években épültek Itáliában, majd a többi európai egyetemen is. Ezek ovális alakú, nézőtérrel és katedrával ("színpaddal") ellátott színházszerű terek voltak oly módon kiképezve, hogy a hallgatók a lehető legjobban lássák a boncolás minden apró részletét és tevékenységét. A boncolások nemcsak az egyetem diákjai részére voltak hozzáférhetőek, hanem egészen a 14-15. század óta nyilvános szórakozásként, látványosságként is szolgáltak.

Anatómia színház, Leiden, 16. sz. (KATTINTS a képre!)

A halál, a test, az emberi belső iránti óriási érdeklődés összefüggésbe hozható a halálhoz kapcsolódó memento mori, az ars moriendi, az exemplum horrendum, a contemptus mundi, danse macabre stb. képi-ábrázolási-irodalmi hagyományok közkeletűségével és közismertségével, másrészt azzal a ténnyel, hogy a középkor és a  reneszánsz utcaképéhez, köznépi kultúrájához hozzátartoztak azok a nyilvános események, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatóak a halállal, a vérrel, a testnedvekkel vagy a testi szenvedéssel. A nyilvános kivégzések nemcsak a bűnös áldozat megszégyenítését és a példa statuálását szolgálták, hanem a nép, az istenadta nép "vérszomjának", élményéhségének kielégítését is. Ez a fajta kulturális hagyomány aztán nem hagyta ártatlanul a művészeteket - legfőképp a színházat - sem.

Dance macabre, azaz a Haláltánc

Memento Mori, azaz Emlékezz a halálra

Nyilvános kivégzés képi ábrázolása

A képi megjelenítések átörökítéséhez nagyban hozzájárultak az anatómiakönyek, úgymint Mondino de Luizzi Anathomia című könyve 1315-ből vagy Vesalius De Humanis Corporis Fabrica-ja (Az emberi test működéséről) 1514-ből. Ezek az orvos-szerzők és leírásaik-metszeteik az utóbbi időben már nemcsak az orvostudomány számára érdekesek, hanem a reneszánsz és a posztmodern kor hasonlóságait ikonológiai-szemiotikai-ismeretelméleti(-stb.) szempontból vizsgáló okosok számára is. A testfeltárás és az az iránt való érdeklődés (akkor és ma) ugyanis azt a fajta egzisztenciális bizonytalanságot, stabil világképben való megrendülést, talajvesztést, káoszt tematizál(hat)ja, ami a reneszánszot és a posztmodernt is jellemzi. Mindezzel párhuzamosan leképezi azt a kíváncsiságot és izgatottságot is, amivel az ember egyre beljebb/lejjebb/feljebb próbál hatolni az ismeretlenbe, az idegenbe, a másikba, a transzcendensbe.

Vesalius ábrája

Az agy ábrázolása Vesaliusnál

Mondino de Luizzi, mint anatómiatanár

(Színházi vonalon ezt a reneszánszban a horrorisztikus, vérben tocsogó rémdrámák, a posztmodernben pedig a performance művészet, a mozgásszínház és a happeningek képviselik legmarkánsabban, de erről tán majd egyszer később.)

Szóval a Bodies című kiállítás valami olyat vesz elő, ami már régóta létezik. A tágabb kontextusban értelmezett, az emberi testet az érdeklődés, a kukkolás tárgyává tévő "anatómia" jelen van a kortárs művészetben, a médiában, az irodalomban, a pornóban, az Interneten és még sorolhatnám. És talán (az eltelt évszázadok és a történelmi helyzetek változásának-váltakozásának eredményeképpen) a tűréshatárunk is kitolódott. Kevésbé sokkol már a meztelenség vagy az erőszak. A kiállítással kapcsolatos felháborodás tehát véleményem szerint nagyrészt álszentség. Ha pedig mégsem az, akkor nem kell megnézni. Úgyis jóval többe kerül, mint egy jegy a Globe-ba - most, vagy 1600-ban.

Rembrandt, Tulp mester anatómialeckéje, 1632

Günter von Hagens, a háttérben a Rembrandt-festménnyel

Preparált test a Bodies kiállításon

 

 

 

Szapphó (Kr. e. 612-550)

Görög költőnő.

Előkelő lányokat gyűjtött maga köré, s őket tanította kardalokra, illemtanra, az asszonyok feladataira. Verseinek legnagyobb részét e lányokhoz írta, olykor a leplezetlen szerelemtől vezérelve. A görög és római költészetre nagy hatást gyakorolt, a tizedik múzsának tartották, róla nevezték el az általa gyakran használt strófát. Korának zavaros politikai viszonyaitól mentes verseit aiol dialektusban, személyes hangvétellel, változatos versformában írta. Több ezer sort tartalmazó életművéből csak töredékek maradtak fenn; az egyetlen teljes műve az Aphroditéhez című himnusz. Magyar fordítói között megemlítendő Révai Miklós, Kölcsey Ferenc, Babits Mihály, Devecseri Gábor.

forrás: enciklopedia.fazekas.hu

 

Egyéb linkek:

A literatura.hu linkje

Érdekes írás a korról és Szapphóról

Wikipédia-link sok képpel

Még több kép Szapphóról és koráról

Ismeretlen Szapphó-verset találtak (cikk, 2005)

Fohász a múzsákhoz - görög költők versei

 

Egy irodalomóra Szapphó-témakörben (a mi tankönyvünkből dolgozik ez az osztály is):

 

 

 

forrás: Irodalmi Jelen Online

 

Nyelvész, a Horger-törvény, a két nyílt szótagos tendencia névre hallgató törvény megalkotója. A jelenség abból áll, hogy az olyan, három vagy több szótagú szavakban, amelyeknek az első és a második szótagjuk nyílt magánhangzóra végződik, az utóbbinak hajlamos kiesni a magánhangzója, de csak akkor, ha rövid. A magyar szavak mind tőhangsúlyosak, ezért ez a második magánhangzó értelemszerűen hangsúlytalan. Horger egyik nyelvészeti tananyaggá vált példája az először 1366-ban adatolt málna, amely az átadó szláv nyelvekben malina volt, máig az. A malina megfelel az összes ismérvnek: három szótagból áll, az első kettő nyílt, a második magánhangzója rövid. Horger másik ismert példája a szintén szláv palica, amelyből 1452-ben pálca lett.

 

 

 

 

Folytatás itt.

 

Egyéb linkek:

Fura egy úr volt - Horger Antal halála

József Attila, Horger Antal és a homoszexualitás

 

 

József Attila (1905-1937)

1905. április 11-én Budapesten született.

Apja Iosifu Aron szappanfőző munkás; anyja, Pőcze Borbála parasztcsaládból származó mosónő.

Hatodik gyermekként született, ekkor azonban csak két nénje, Jolán és Eta élt.

Apja 1908-ban elhagyta családját: Romániában újra nősült.

A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre, Öcsödre; 1912-ben tért vissza. A Ferencvárosban lumpenproletárlét határmezsgyéin éltek, édesanyja 1919-ben rákban halt meg. Jolán férje, Makai Ödön ügyvéd lett a kiskorú József Attila gyámja.

1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt.

1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg.

Megismerte Juhász Gyulát, az ő segítségével és előszavával megjelent első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit.

1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be. 1925-ben Tiszta szívvel című verséért azonban professzora, Horger Antal megfenyegette, hogy tanári diplomát nem kaphat.

Ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel.

1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek.

1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Babits Mihályhoz is eljutott, ő azonban nem viszonozta közeledését. Átmenetileg a pesti egyetemre járt. Elnyerte Kosztolányi Dezső segítő barátságát.

1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól.

1930 őszétől a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja. 1930-ban pamfletben támadta meg Babitsot, s a valószínűleg rendelésre készült írás még eltávolította Babitstól.

Élettársa Szántó Judit volt, Hidas Antal korábbi felesége. Nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből.

1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság című folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. Illyés Gyulától eltávolodott.

1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, „lehagyták” a kommunista mozgalomból. Szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfront-törekvéseket képviselt.

1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem.

1936-ban végleg különvált Szántó Judittól. A Szép Szó egyik szerkesztője lett, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj 1936 című kötete sem hozta meg a várt elismerést.

1937 tavaszán megszerette Kozmutza Flóra gyógypedagógus pszichológust, házasságot remélt, de idegzete mindinkább felmondta a szolgálatot. 1937. július 28-án a Siesta szanatóriumba került; november 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba.

December 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát.

1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat nyert. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.

--------------------------------

A cikk a pályaképpel folytatódik ITT. (Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu)

Egyéb hivatkozások:

Curriculum Vitae (saját önéletrajza)

Összes költeménye

Életrajz, pályakép és elemzések az ELTE honlapján

József Attila a literatura.hu -n

József Attila mindenféle link a szegedi Egyetemi Könyvtár honlapján

József Attila összes művei magyarul és angolul (köztük a Szabad ötletek jegyzéke)

-----------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÉRVELÉS

Hemingway Az öreg halász és a tenger című könyvében – amiben a történet lényege egy szimbolikus küzdelem – azt írja Santiagóról, aki élete nagy haláért harcol: „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék…  Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.”

Egyetért-e a regény állításával? Lát-e különbséget az ember legyőzése és elpusztítása (vagy ezek lehetetlensége és lehetősége) között? Van-e értelme a végeláthatatlannak látszó küzdelmeknek? Véleményét fejtse ki két oldalban (vonalas papíron) legalább két, Ön által ismert irodalmi szereplő példáján keresztül.

Határidő: november 15.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Időpont: 2012. június 1.

Témakörök a kidolgozást segítő kérdésekkel letölthetőek ITT.

 

 

 

1) A Tanárakadémia.hu linkgyűjteménye, letölthető ppt prezentációk és tanulmányok. Rengeteg kiegészítés a középiskolai anyaghoz képest, általunk nem tanult szerzők, összefoglaló táblázatok, érdekességek.

http://www.tanarakademia.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=70

2) A 2009-es emelt magyar nyelv és irodalom érettségi néhány kidolgozott tétele tankönyvekre alapozva. Hasznos kiegészítő anyag, Hemingway, Szerb Antal, stb.

http://magyar-emelt.freeblog.hu/

 

 

 

 

"1965-ben Kazimir Károly látszólag elvetélt kísérletre szánta el magát:  dramatizálta, majd megrendezte a Körszínház (Thália) színpadán az Thomas Mann tragikus úti élményét. A szkeptikus várakozások dacára a bemutató hatalmas sikert aratott. A rendező tudta, hogy kikkel kell dolgoznia: Cipolla szerepét Latinovits Zoltán,  Mariót Kozák András, a szerzőt Somogyvári Rudolf, a fogadósnét Komlós Juci játszotta. A varázsló megjelenítése átkozottul  nehéz színészi feladat: a nézőt ritkán érdekli maga a történet, Cipollát akarja látni. A közönséget körülölelő, szinte mágikus kisugárzás,  a szuggesztivitás, a hatalmas belső feszültség, a precizitás, a fegyelem,  a drámaiság nem hiányzott Latinovits kelléktárából. "
(Cipollák varázslata: Kővári Orsolya)

 

 

 

 

 

 

 

 

2. témakör: Arany

Milyen fontos pályaszakaszai, műfajai és témái vannak Arany költészetének általában?

Mi a szerepe a szabadságharcban és azután? Hogyan hat költészetére a szabadságharc bukásának élménye és Petőfi elvesztése?

Milyen személyes és közösséget érintő mondanivaló fogalmazódik meg a szabadságharc utáni költészet (az 50-es évek) verseiben? Hogyan vethető ez röviden össze Petőfi emlékével illetve ars poetikájával?

 

11. témakör: Jókai

 

Mi Jókai jelentősége a magyar regényirodalomban? Milyen pályaszakaszai, témái, művei vannak?

Milyen a romantikus regényírói stílus és elbeszélő technika? Hogyan hat mindez az olvasóra?

Mit tud Az arany ember keletkezési körülményeiről?

Mik a regény romantikus jellegzetességei? Milyen a regényben a táj és az ember viszonya és mi a tájak (pl. a sziget) szimbolikus jelentősége? Jellemezze a főszereplőt a regény címével összefüggésben! Miért egyszerre romantikus és realista hős Tímár Mihály?

Hogyan mutatja be a regény a női szereplőket?

Hogyan értelmezhető a regény zárlata?

 

13. tétel ZRÍNYI MIKLÓS

 

Mi jellemző a(z európai) barokkra, mint stílusirányzatra?

(időbeli behatárolás, társadalmi háttér, stílusjegyek, barokk alkotók)

Mik a fő műfajok a barokkban? (eposz, vitairat – ld. Pázmány Péter, prédikáció, emlékirat – ld. Mikes Kelemen)

Rövid Zrínyi életrajz és más műveinek megemlítése. (Elsősorban hadvezér, irodalmi tevékenysége ennek rendelődik alá…)

A Szigeti veszedelem: témája, szerkezete, embereszménye.

- Mi a téma?

- Milyen mintákat használ Zrínyi? (antik görög eposz, Homérosz ÉS barokk eposz, Tasso)

- Miben tér el és miben hasonlít az ő barokk eposza az antik görög eposztól? [ld. témamegjelölés, segélykérés (Szűz Mária = múzsa), istenek szerepe (korlátozott), embereszmény (Athleta Christi), seregszemle, stb.]

16. témakör: Kafka

Az összes lényeges dolog megtekinthető ITT (és szükségszerűen kiegészítendő az órán elhangzottakkal).

 

20. témakör: Janus Pannonius

 

JANUS PANNONIUS tétel ITT (katt!)

Janussal kapcsolatos érdekes linkek:

Janus-tétel:

http://bdeg.sopron.hu/~imo/tetel/janus.htm

http://www.freeweb.hu/wenczel/ir/elso/jpsajatlelkehez.html (Saját lelkéhez elemzése)

http://www.freeweb.hu/xantana/irodalom/vers/janus.pdf (verselemzések - pdf - file)

http://www.januspannonius.hu/

(Janus Pannonius honlap - hivatkozásokkal, érdekességekkel)

Az újratemetésről és az arcmás elkészítéséről:

http://www.bama.hu/baranya/kozelet/ilyen-volt-janus-pannonius-arca-keppel-235905

http://www.pecsiujsag.hu/printing.php?aid=11605

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=20642

http://index.hu/kultur/klassz/2009/03/27/elkeszult_janus_pannonius_arca/

 

 

"Akad, aki még tokaji bort is seftelt szovjet gázolajért, más viszont már csak újságból hallott Magyarorországról, és mindent feladott, ami a magyarokhoz köti. Szibéria nyugati részén még ma is él néhány ezer hanti, akiket a nyelvtudósok a magyarok legközelebbi nyelvrokonainak tartanak. A finnugor nép kultúráját a felejtés, életterét Szibéria olajkincse veszélyezteti, de mégis az zavarja őket legjobban, hogy nem tudnak mit kezdeni magukkal."

A folytatásért kattints IDE.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. témakör: Petőfi

Milyen fontos pályaszakaszai és témái vannak Petőfi költészetének?

Milyen műfajokban alkotott?

Hogyan jelenik meg költészetében a forradalom témája? Milyen más témákkal kapcsolódik szorosan össze?

Milyen a forradalmi költészet költőideálja? Milyen a romantikus költő?

Mely versekben jelenik meg konkrétan a forradalom/szerelem/szabadság tematika?

Hogyan módosul az ezzel kapcsolatos világkép Az apostol c. műben? Mi a változás oka?

 

3. témakör: Ady

Mi Ady jelentősége a magyar költészetben? Milyen európai költészeti irányzatok és költők hatottak rá?

Hogy tűnt fel a magyar irodalmi életben?

Milyen tematikus csoportokba sorolhatjuk a verseit?

Miért különleges a szimbolikus tájlírája a korábbi korszakok tájköltészetéhez képest? Melyik kötetben tűnt ez fel? Mitől szimbolikus? Mit fejez ki és honnan származik az "ugar" motívum?

A fenti szempontok bemutatása A magyar Ugaron, A Tisza-parton és más, tanult Ugar-versek elemzésén keresztül.

 

4. témakör: Babits Mihály

Melyek Babits legfontosabb pályaszakaszai és élményei?

Hogyan indul költői pályája?

Jellemezze röviden a háborús költészetét.

Milyen költői magatartás jellemzi a harmincas években? Milyen hatások éri ekkor?

Milyen irodalmi hagyományokhoz nyúl vissza a harmincas évek verseiben? Milyen korábbi műfajokat idéz és milyen költői „szerepekbe” bújik bele? (Néhány verscím példának!)

Melyek az utolsó évek legfontosabb élményei, amik a költészetére hatottak?

Milyen más, háború alatti költői magatartásformákkal tudná ezt összevetni Babitsét?

A Jónás könyvéről:

http://cok.freeblog.hu/archives/2009/10/11/Babits_Jonas_konyve/

Az eredeti és a Babits-féle történet összehasonlítása.

A versbeli próféta (Jónás) magatartásformáinak jellemzése: az Úrhoz, az emberekhez, a feladatához/prófétaságához való viszonya.

 

5. témakör: Kosztolányi Dezső

Pályakép, élmények.

Röviden a lírájáról (címszavakban).

Regényeinek, prózájának általános jellemzői, néhány cím, műfaj.

Az Édes Anna keletkezésének körülményei.

A pszichoanalízis hatása (ld. Csáth Géza) a regényre.

A realista regény jellegzetességei az Édes Annában (társadalomábrázolás, helyszín, szereplők jellemzése, egymáshoz való viszonya).

Problémák a regényben, a gyilkosság lehetséges okai, kitörési lehetőségek.

 

9. témakör: Móricz Zsigmond

Melyek Móricz legfontosabb pályaszakaszai, műfajai és művei?

Mi jellemzi novelláinak stílusát, tematikáját, nyelvezetét? Miben tér el nála a vidék-, táj- és emberábrázolás a korábbi korok hasonló témájú műveitől?

Mi jellemzi Móricz realista stílusát? Miért más ez, mint az európai irodalmi realizmus? (témák, műfajok, környezetrajz, emberábrázolás)

Milyen világot, milyen embereket mutat be a Barbárok (részletesen!)? Mire utal a cím? Milyen a stílus, a hangulat? Milyennek mutatja be a novella a vidéket, a tanyavilágot, a civilizációt vagy annak hiányát? Milyen társadalmi vagy erkölcsi problémákat érint a novella?

Hogyan vethető össze mindezzel az Árvácska c. kisregény (röviden)?

 

SZÁMONKÉRÉS: 2011. október 11.

 

 

 

12c, órarend.

12ABC emelt angol HÉTFŐ 7. óra, velem.

Emelt magyar, 12. évfolyam, csütörtök 0. óra

Emelt magyar, 11. évfolyam, péntek 0. óra

 

(a kép kattintásra nagyobb lesz!)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Édes Anna
	fekete-fehér, magyar filmdráma, 84 perc, 1958 rendező: Fábri Zoltán író: Kosztolányi Dezső forgatókönyvíró: Bacsó Péter, Fábri Zoltán zeneszerző: Ránki György operatőr: Szécsényi Ferenc vágó: Szécsényi Ferencné szereplő(k): Törőcsik Mari (Anna) Mezey Mária (Vizyné) Fülöp Zsigmond Kovács Károly Báró Anna Gobbi Hilda Makláry Zoltán   Forrás: www.port.hu

A kis cseléd, Édes Anna mindenesnek szegődik Vizy méltóságosékhoz. Vizyné büszke a jó fogásra az igénytelen, szorgalmas leánnyal, de nem veszi emberszámba. Az asszony unokaöccse megkörnyékezi a lányt, aki hálás a szép szavakért, és enged neki. Amikor állapotos lesz, a fiatalúr otthagyja őt. Anna megaláztatásai végül tragédiába torkollanak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bár hivatalosan csak szeptemberben esedékes, közkívánatra közzéteszem a 2012-es magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi témaköröket.

 

2012

 

IRODALOM

1. Témakör: Életművek: Petőfi Sándor forradalmi költészete

2. Témakör: Életművek: Arany János lírája az ötvenes években

3. Témakör: Életművek: Ady Endre szimbolikus tájlírája

4. Témakör: Életművek: Babits Mihály prófétai költészete

5. Témakör: Életművek: Kosztolányi Dezső prózája

6. Témakör: Életművek: József Attila utolsó versei

7. Témakör: Portrék: Berzsenyi Dániel elégiái

8. Témakör: Portrék: Vörösmarty Mihály látomásos lírája

9. Témakör: Portrék: Móricz Zsigmond novellisztikája

10. Témakör: Portrék: Radnóti Miklós eklogái

11. Témakör: Látásmódok: Jókai Mór prózájának romantikus és a realista jellegzetességei

12. Témakör: Látásmódok: Örkény István egypercesei

13. Témakör: Látásmódok: Zrínyi Miklós és a magyar barokk

14. Témakör: A kortárs irodalomból: Parti Nagy Lajos ironikus prózája

15. Témakör: Világirodalom: A szonett az európai reneszánsz költészetben (Petrarca, Shakespeare)

16. Témakör: Világirodalom: Franz Kafka prózája

17. Témakör: Színház-és drámatörténet: Az ókori görög dráma és színház

18. Témakör: Színház-és drámatörténet: Madách Imre emberiségkölteménye

19. Témakör: Az irodalom határterületei: Kertész Imre: a holokauszt élménye regényben és filmen

20. Témakör: Regionális kultúra: Janus Pannonius és a magyar reneszánsz irodalom kezdetei

 

NYELVTAN

 

1. Témakör: Ember és nyelv: A nyelv, mint jelrendszer.

2. Témakör: Ember és nyelv: A nyelvek eredete, keletkezése és típusai, változásainak általános jellemzése.

3. Témakör: Kommunikáció: Mi a kommunikáció? A közlésfolyamat tényezői és funkciói.

4. Témakör: Kommunikáció: A beszéd és a nyelv. Az írásbeliség és a szóbeliség jellemzése.

5. Témakör: A magyar nyelv története: A magyar nyelv történetének főbb korszakai, legfontosabb nyelvemlékeink.

6. Témakör: A magyar nyelv története: Szókincsünk bővülése a nyelvtörténet során.

7. Témakör: Nyelv és társadalom: Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, a nyelvművelés kérdése.

8. Témakör: Nyelv és társadalom: A nyelv földrajzi és társadalmi tagozódása.

9. Témakör: Nyelvi szintek: A magánhangzó- és mássalhangzótörvények.

10. Témakör: Nyelvi szintek: Szóösszetétel, szóképzés, egyéb szóalkotási módok a mai magyar nyelvben.

11. Témakör: Nyelvi szintek: Szófajok: a valódi alapszófajok jellemzése.

12. Témakör: Nyelvi szintek: A mondat fogalma, mondatfajták csoportosítása.

13. Témakör: Nyelvi szintek: A magyar helyesírás alapelvei.

14. Témakör: A szöveg: A szöveg fogalma, felépítése és szerkezete.

15. Témakör: A szöveg: Szövegek csoportosítása, típusai.

16. Témakör: A retorika alapjai: A retorika fogalma és a nyilvános beszéd szövegtípusai.

17. Témakör: A retorika alapjai: A szövegszerkesztés menete.

18. Témakör: Stílus és jelentés: Hangalak és jelentés viszonya.

19. Témakör: Stílus és jelentés: A képszerűség eszközei; a szóképek és alakzatok.

20. Témakör: Stílus és jelentés: Stílusrétegek és stílusárnyalatok. A magánéleti és a hivatalos stílus összevetése.