Sok hűhó semmiért (1993)

http://www.youtube.com/watch?v=yvNJKOK8Qrg

(beágyazás letiltva)

Vízkereszt (Twelfth Night) (1996)

Imádnivaló film, a kedvencem.

III. Richárd (1997)

A nácis verzió.

Hamlet (2000)

Szerintem ez a legjobb Hamlet-feldolgozás - Ethan Hawke-kal.

Titus (1993)

Amiben Hannibál a kannibál zabál. Nekem nagy kedvencem.

Rómeó és Júlia (1996)

Leonardo di Caprióval, szerintem ezt meg fogjuk nézni.

Hamlet (1990)

Mel Gibsonnal, klasszikus feldolgozás, itt a videóban Carl Orff Carmina Buranája hallható.

Lóvátett lovagok (2000)

Én ebből írtam a szakdolgozatomat amúgy, de ez a film borzalmas, azért musical és zenés film rajongók nézzék meg nyugodtan.

http://www.youtube.com/watch?v=gMX0fxUZEwU&feature=fvwrel

Szentivánéji álom (1999)

Klasszikus feldolgozás, de elég jó.

Othello (1995)

Laurence Fishburne szerintem nagyon ütős benne. A többi nem annyira jön be.

Coriolanus (2011)

Huhúú, ezt most találtam én is, rendezte Ralph Fiennes, főszereplő Gerald Butler, azonnal meg kell nézni.

és még sok más...

Az érettségi pontozás a következő:

Magyar nyelv és irodalom

szövegértés: 40 pont

írásbeli tartalom: 20 pont

írásbeli nyelvezet: 20 pont

írásbeli szerkesztés: 20 pont (írásbeli összesen 100 pont)

szóbeli vizsga: 50 pont (tartalom és előadásmód)

Angol

olvasásértés: 33 pont

hallás utáni megértés: 33 pont

nyelvhelyesség: 18 pont

levélírás: 33 pont (írásbeli összesen 117 pont)

szóbeli vizsga: 33 pont

----

Így az írásbelik megtekintése, és a pontszámok megismerése után mindenki ki tudja kalkulálni, hány pontot kell összeszednie a szóbelin a remélt jobb jegy érdekében.

Ponthatárok (mindkét vizsga max. 150 pontos!):

120-150 pont: 5

90-119 pont: 4

60-89 pont: 3

30-59 pont: 2

ÉRVELÉS Mi az, amire figyeljek?

hogy jól átgondoljam, mi a téma pontosan
hogy eldöntsem, támogatom-e (egyetértek) vagy cáfolom (nem) az érvelés alapvetését
hogy hivatkozzak a megadott idézetre!
hogy átgondoljam az irodalmi ismereteimet a témával kapcsolatban és hivatkozzak is rájuk
hogy soha ne térjek el a tárgytól
hogy próbáljak objektív, ’tudományos’ maradni
hogy határozottan, tartalmasan érveljek, ne csak mesélgessek
azt ezt kifejező nyelvi formák lehetnek „úgy gondolom”, „úgy vélem”, „véleményem szerint”, „ez is bizonyítja”, „ezzel igazolhatjuk”, stb. stb.

pontosan tagoljam a mondandómat bekezdésekre, pl. a példák alapján vagy a körbejárt problémakör szerint

MŰELEMZÉS Mindenképpen írnom a következőkről:

a művet határoljam be időben, ha tudom! (mikor, ki írta)
a mű beszédhelyzetéről (ki beszél – lírai én v. narrátor – kinek, miről)
témájáról (ha találok más irodalmi párhuzamokat, említsem meg)
SZERKEZET: a történet/vers fordulópontjairól (pl. időben, hangulatban, a cselekményben, stb.)

A FELADATBAN MEGADOTT SZEMPONT RÉSZLETES KIFEJTÉSE több szemszögből, minél részletesebben: pl. lélekrajz és környezet viszonya, stb.
NYELV, STÍLUS: a stílusról (ne csak személyes véleményem alapján, hanem irodalmi stílust tekintve)
MŰFAJ: a műfajról (főleg vers esetén), a műfaj hagyományairól
SZEREPLŐK: a szereplőkről vagy (vers esetén) a lírai énről
ÜZENET: a mű lehetséges üzenetéről (számomra)

tartózkodjak a következőktől:
cselekménymesélés
a szerzővel kapcsolatos életrajzi elemekkel való összekapcsolás (pl. „azért írt ilyen verset, mert depressziós volt”)
szleng stílus
olyasmi emlegetése, amiről nem tudok tények szintjén eleget (pl. ne keverjek bele bizonytalan adatokat)

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Mindenképpen írnom a következőkről:

ide vonatkoznak a műelemzés szempontjai is!

ráadásul:

vessem össze a két költő/író korszakát, stílusát, ahogy csak tudom

mindig és folyamatosan hivatkozzak egyik műnél a másikra, akár hasonlóságról, akár különbségről van szó, tehát folyamatos legyen az összevetés, bármilyen szempontot is értintek

tartózkodjak a következőktől:

ld. a műelemzést, illetve - ne hosszan értekezzek a két műről külön-külön, és a végén egy rövid összevetést írjak, hanem folyamatosan utalgassak egyikről a másikra

MAGYAR IRODALOM műveltségi teszt

VILÁGIRODALOM műveltségi teszt

NYELVTAN érettségi feladatsor 1

NYELVTAN érettségi feladatsor 2

(megoldókulcs emailben: a_oroszlan@yahoo.com)

Információk Szabó Magdáról:

Wiki-link sok külső hivatkozással

Rövid életrajz a PIM honlapján

Életrajz és információk a kzs.hu oldalon, a lap alján "Tudod-e?" kérdéssorral (önellenőrzésre remek)

Rövid életrajz és információ a művekről (a lap alja felé a Für Elise-ről is)

Digitalizált művei

Szabó Magda virtuális kiállítás

2007-es interjúféleség

Képek:

A Für Eliséről:

A teljes szöveg

http://megosztomveled.blogspot.com/2011/06/fur-elise.html

Rövid cikk a kultúrpont.hu-n

A Könyvesblog cikke

Rövid tartalom (Legeza Ilona)

Rövid írás a Für Elise-ről (blog)

Recenzió a Jelenkorban (fontos, de kicsit nehezebb)

Könyvajánló

Kidolgozott érettségi tétel (nagyon ajánlott!)

Beszélgetés a Szabó Magdáról és a Für Eliséről készített dokfilm rendezőjével

Házi dolgozat Szabó Magda iskolaéveiről és a regényről (letölthető)

A regényhez kapcsolódó feladatsor

Interjúrészlet a Für Elise-ről:

Részlet a hangoskönyvből:

14. Témakör: A kortárs irodalomból: Parti Nagy Lajos ironikus prózája

Parti Nagy Lajos életrajza, rövid pályaképe.

A Sárbogárdi Jolán témája.

Mitől tekinthető irodalmi tréfának a Sárbogárdi Jolán: A test angyala? Szépirodalmi mű-e? Hogyan illeszkedik az irodalmi paródiák hagyományába?

A férfi író/női narrátor problematikája: miért használ egy férfi író női narrátort?

A műfajparódia kérdései: Hogyan értelmezzük a műfajmegjelölést ("habszódia")? Milyen műfajt parodizál a kisregény? Milyen elemeket használ fel ehhez? Hogyan figurázza ki a nőirodalmat/a bestsellert/a bulvárt?

A korszakparódia kérdései: Milyen történelmi-társadalmi időszakban játszódik a regény? Hogyan figurázza ki ennek jellemzőit?

A stílusparódia kérdései: Hogyan jellemezhető a mű nyelvezete? Milyen szándékos nyelvhelyességi hibák, stilisztikai elemek adják a parodisztikus stílust?

http://www.erdcenter.hu/pub/ec/magazin0/konyvajanlo/2006/konyv/parti_nagy_lajos.html

http://cok.freeblog.hu/archives/2010/03/29/Parti_Nagy_Lajos/

17. Témakör: Színház-és drámatörténet: Az ókori görög dráma és színház

A görög dráma és színház eredete.

Jellemezze a görög színházat.

Mik a drámák témái? (mondakörök)

Kik a fontos alkotók? (Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész [tragédia] és Arisztophanész [komédia])

Mi a tragédia? Mi a komédia? Mi a katarzis? (= Arisztotelész görög filozófus foglalja össze a lényegét a Poétika c. művében; a katarzis egyfajta lelki megtisztulást jelent, amit a tragédia, a tragikus hős sorsa vált ki a nézőből.)

Melyek a görög dráma szerkezeti részei? (expozíció, kardal, epeiszodion, exodosz, exodikon)

Az Antigoné.

- Mi a történet röviden?

- Mik a fő konfiktusok? (Antigoné és Kreón között, Antigoné és Iszméné között, Haimón és Kreón között)

- Miért tragikus hős Antigoné? (mert egy elv miatt feláldozza az életét, és bár meghal, az erkölcsi győzelem az övé; ezzel szemben testvére Iszméné nem tragikus hős, hiszen meghátrál az igazságért való kiállás elől)



18. Témakör: Színház-és drámatörténet: Madách Imre emberiségkölteménye

Rövid életrajzi információk Madáchról.

Élményei, Az ember tragédiájának keletkezési körülményei.

Az ET szerkezete (keretesség, helyszínek, álom az álomban, stb.)

A szereplők jellemzése.

Az egyes színekhez kapcsolódó eszmék, azok bukása, értelmezése, stb.

A befejezés ("küzdj és bízva bízzál") értelmezése.

http://cok.freeblog.hu/archives/2008/11/14/11_A_-_Az_ember_tragediaja/

19. Témakör: Az irodalom határterületei: Kertész Imre: a holokauszt élménye regényben és filmen

Kertész Imre rövid életrajza, legfontosabb élményei.

A Nobel-díj. (Mikor, hol, miért kapta?)

A film keletkezése, adatai, évszám, rendező, forgatókönyvíró, stb.

Regény: Mi a műfaja (többféle lehet!)? Milyen témát dolgoz fel? Miért különleges a látásmódja, a nyelvezete, a stílusa? (Miért más, mint a többi holokauszt-regény?) A főszereplő (gyerekszereplő) jellemzése, jellemének, látásmódjának alakulása. A regény címének elemzése. Az élmény átélésével és a felejtéssel kapcsolatos gondolatok a regényben.

Film: Miért vegyes a kritikai fogadtatása a filmnek? Mennyiben vethető össze a regénnyel? Mi az, amit az "eredetiségből" megőriz a film, mi az, amit nem sikerül neki? Mit ad hozzá a képiség a szöveghez? Mi dominál a filmben: a kép vagy a szöveg? Ennek előnyei-hátrányai. Miben más a film befogadóra tett hatása, mint a könyvé? Miért lehet ez?

http://cok.freeblog.hu/archives/2012/02/28/Kertesz_Imre/

40 éve a Duna mélyén a titokzatos Senki szigete

Jókai nem hazudott: létezett a "Senki szigete". A magyar-román-szerb hármashatár közepén elnyúló Ada-Kadeh szigete turisztikai attrakciónak számított jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt, amely a Vaskapu I. erőmű építése miatt 40 éve tűnt el a Duna hullámaiban.

A folytatáshoz kattints IDE.

Kertész Imre életrajza

1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. Felsőfokú végzettsége nincs.

Berlinbe, és itt kutathatók kéziratai, levéltári anyagai is.

Regény és film összevetése 1 (letölthető)
Regény és film összevetése 2 (letölthető)

BDK-blog összevetése

Klió-blog elemzés

Középkor - Magyar irodalom

A középkori magyar kultúra késéssel, voltaképpen az államalapítással kezdődött, és maradványai is később tűnnek el, mint Nyugat-Európában. Periódusai Magyarországon:

a középkori civilizáció kialakulása (XI—XII. század);

a virágkor (XIII—XV. század);

a középkori kultúra alkonya (XV—XVII. század).

A középkori magyar irodalom két fő forrása: az ősi magyar kultúra és a latin nyelvű európai műveltség. Közülük már a XI. századtól kezdve az utóbbi lett a meghatározó. A "pogány"-nak minősített szóbeli szövegek vagy keresztényesedtek és így fennmaradtak, vagy háttérbe szorulva a szóbeliség közegében éltek tovább, vagy gyorsan és végképp eltűntek.

Az ősi szóbeli kultúránkról eredeti szövegek nem maradtak fenn. Régi műfajaink lehettek a samanisztikus-rituális szövegek, a különféle alkalmi versek, valamint a mítoszok. A munkadal létét a Gellért-legenda egy részlete alapján feltételezhetjük.

A XI. századdal kezdődően Magyarországon is létrejön a püspökségek hálózata. Szent István idejétől templomok épülnek (előbb román, majd gót stílusban). A szerzetesrendek közül az első nálunk is a bencés, a többiek (pl. ferencesek, domonkosok, ágostoniak, karthauziak) zömmel már a nyugat-európai alapítás után egy-két évtizeden belül nálunk is megjelennek a XII—XIII. században. Eredeti magyar alapítású a pálosoké: a Pilis hegységi remeték hozták létre, első épületüket Pilisszentkereszten emelték, főmonostorukat Budaszentlőrincen.

A középkori kulturális intézmények kiépülésének eredményeképpen Magyarországon is elterjed a latin nyelv és a latin betűs írás, megjelennek az iskolák; eleinte csupán kolostorok és káptalanok foglalkoznak elemi tanítással (és csak a három alaptantárgy oktatásával), majd a plébániák is. Magasabb fokú iskolák csak megkésve és időnként jelennek meg a középkori Magyarországon (pl. Budán), majd főiskolák (pl. Óbudán), akkor is csupán rövid élettartammal. Egyetemi képzettségű értelmiségre nagyobb számban Magyarországon egyelőre nincs szükség.

Kódexmásoló műhelyek már a XI. századtól létesülnek Magyarországon, a kolostorok és káptalanok mellett. Hozzájuk csatlakoznak a papi testületek könyvtárai. A kódexek magyarországi virágkora azonban csak a XV-XVI. században következik el, amikor megnő a hazai igény a fordítások iránt, elsősorban, a domonkos és benigna apácák, valamint a ferences szerzetesek körében. A két kimagasló hatású ferences prédikátor, Temesvári Pelbárt (1440—1504) és Laskai Osvát (1450—1511) latin nyelvű beszédgyűjteményei a késő középkori irodalom remekművei. Az ugyancsak ferences Karthauzi Névtelen 1526-1527-ben viszont már magyar nyelven alkotja prédikációit, állítja össze legenda- és levélgyűjteményét (az Érdy-kódex anyagát).

A feudális-keresztény műveltség két fő ága nálunk is a világi és az egyházi. A világi szövegtípusok közé tartoznak az állami lét dokumentumai is (oklevelek, törvények, levelek), valamint a történetírás műfajai is (évköny, geszta, krónika). A vallásos kultúra termékei a szertartási szövegek versben vagy prózában (himnusz, prédikáció, ima és fohász), valamint a kolostori élet műfajai (pl. legenda és elmélkedés). Átmenetiek: a siralomének és a verses história.

A drámairodalom csírái is hamar megjelennek Magyarországon, de csak a csírái: a dramatikus ünnepi vagy szertartási játékok.

A maga nemében egyetlen, de jelentős irodalmi szövegünk az Intelmek könyve Imre herceghez (Libellus de institutione morum ad Emericum, 1013—1015), a legvalószínűbben ismeretlen német szerző állította össze, Szent István fiának címezve.

Az első magyar nyelvű írásos emlékeink sorát egy szórványemlék, A tihanyi apátság alapítólevele nyitja (1055). A legelső kódexeink közül való a Pray-kódex, benne első szövegemlékünk, a Halotti beszéd és Könyörgés (1192—1995). Az első szépirodalmi szövegünk, egyben első versünk, bár fordítás latinból, az Ómagyar Mária-siralom (1300 tájáról).

A történeti irodalmunk kezdeteit homály fedi. Nagyobb magyar nyelvű epikus kompozíciónk a honfoglalás előtti időkből nincs. Az évkönyvek, geszták és krónikák az Árpád-korban már kizárólag latin nyelven íródnak. Őstörténetünkről valószínűleg volt egy ősgesztánk a XI. században, de nem maradt fenn. Eredetmondánk, a csodaszarvas-történet is csak későbbi megfogalmazásokban ismeretes (a legértékesebb Arany János feldolgozása, a Buda halála c. eposzának betétverse "Száll a madár ágrul ágra" kezdettel). Fennmaradt a honfoglalásról a fehér ló mondája, a kalandozások koráról pedig Lehel és Botond mondája.

A legnevezetesebb latin nyelvű történeti szövegeink közül az elsőt Anonymus állította össze (valószínűleg III. Béla király jegyzője volt kb. 1190 táján), a mű címe Gesta Hungarorum. Ebben a szerző az őshazából ("Szkítiából") való indulástól Géza fejedelemig írja le a magyar történelmet, a hun-magyar közös származás alapján. A legnagyobb hatású krónikaíró Kézai Simon volt, IV. (Kun) László klérikusa, az ő ugyancsak Gesta Hungarorum c. műve 1283 körül született, a hunok és a magyarok történetét külön-külön mondja el. A Képes krónika Nagy Lajos korának illusztris produktuma 1358-ból: korábbi geszták és krónikaszövegek alapján készült, iniciálékkal és miniatúrákkal díszítve, a király lányának jegyajándékaként.

Legendáink (a XI—XIII. századokban) eleve latin nyelvűek; Szent Istvánról és Szent Gellértről két-két változat is fennmaradt, továbbá Szent Andrásról (Zoerardról) és Szent Benedekről, Szent Imréről, majd Szent Lászlóról. Ez utóbbi szentünk legendája lesz a legnépszerűbb évszázadokon át, mert az időközben kialakuló magyarországi lovagkultusz Szent Lászlóban találta meg az eszményeit. Árpád-házi Szent Margit legendája (IV. Béla király 1271-ben elhunyt lányáról) latin nyelven már 1300 táján szövődött, erről az elsők között készült magyar nyelvű fordítás az apácák körében már a XIV. században; a szöveget 1510 körül Ráskai Lea apáca jegyezte be kézzel írott könyvébe a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten. Assisi Szent Ferenc legendájáról 1372-ben készült egy magyar nyelvű levélgyűjtemény, melynek 1448-ban létrejött másolata az első magyar kézírásos könyvünk, 1925-ben kapta a Jókai-kódex nevet.

A legendák és himnuszok a középkori magyar szépirodalomnak meghatározó alkotásai voltak. A legendák elbeszélő jellegű, liturgikus célzatú átköltései a verses históriák, pl. Szent István verses históriája. A himnuszköltészet hatása érződik a középkori latin nyelvű költészetünk legszebb alkotásában, ez a Siralomének a tatár dúlta Magyarországról (Planctus destructionis Regni Ungarie per Tartaros, 1241—1242?). A tatárjárásról készíti Rogerius mester is a Siralmas ének (Carmen miserabile, 1243—1244) c. ritmikus prózai alkotását.

A vallásos irodalom példázatai Magyarországon is ismertek voltak. Ráskai Lea apáca a Példák könyve c. egykorú kódex jelentős részét bemásolta kéziratos könyvébe, és így megőrizte az utókor számára; benne a haláltánc műfaja is szerepel.

Az epikán belül az Európa-szerte népszerű epikus szövegek nálunk is ismeretesek, magyarul is megvannak: a Trója-regény, a Nagy Sándor-regény, valamint pl. Trisztán és Roland kalandos történetei. A XIV. században már magyar személyekről is születnek epikus szövegek (pl. Zách Feliciánról, Tar Lőrincről, Toldi Miklósról), de az ekkoriak írásban nem maradnak fenn. (Ilosvai Selymes Péter 1574-ben a még mindig élénk szájhagyomány alapján költ verses históriát Toldiról.)

A népi irodalomban a XIV. században (francia hatásra) nálunk is kivirágzik a ballada; több változat hőse pl. A halálra táncoltatott leány, Görög Ilona, Molnár Anna és Kádár Kata.

A nyomtatás terén Magyarország a világon a hatodik: 1472-ben Budán a német Andreas Hess alapít műhelyt, az első kinyomtatott könyvünk a latin nyelvű Budai krónika (Chronica Hungarorum). Ugyanekkor azonban a kézírásos másolás aranykora is tart Magyarországon; ezekben az években születik még a legtöbb jelentős kódexünk, pl. a Jókai-kódex (1450) és az Érdy-kódex (1526-1527), és ekkortájt írja kéziratos könyveit a Nyulak szigetén társaival Ráskai Lea.

A késő középkori magyar irodalom újabb műfajai: az elmélkedés, a regényes legenda, a példa, a látomás, a vetélkedés, a haláltánc, az egyházi népének, a virágének és a vágáns-szatirikus ének. Az irodalom első számú terjesztője és művelője a deák (a papi pályára nem lépő iskolázott személy), aki összeköti az irodalom fő ágait: az egyházit, a kolostorit és a népit.

A középkor végéről már több magyar nyelvű versünk is fennmaradt, ezek alapján kikövetkeztethető a legrégibb ismert magyar versritmus: kétütemű sorok kötetlen szótagszámmal, a félsorok alliterációjával. A középkori versben az időmérték helyett nálunk is a hangsúlyos ritmus uralkodik, melyben azonban verslábak is jelentkezhetnek: ez az "antikizáló hangsúlyos verselés". Idővel egyre gyakoribb ritmuskísérő elem a rím, a "barbár ékszer" (Babits Mihály kifejezésével élve).

Forrás: enciklopedia.fazekas.hu

Folyamatosan bővülő linklista a középkor magyar irodalmához:

ÓMS

ÓMS és HB rövid összefoglaló

ÓMS Wiki-link (a lap alján további linkekkel)

A Leuveni-kódexről és az ÓMS-ről

ÓMS - irodalomtörténet

A. Molnár Ferenc: Az Ómagyar Mária-siralom értelmezése

A kézirat videón (Leuveni Kódex):

-Az átmeneti korszak, mely az V.-IX.századig tart. Ekkor még nincs egységes világkép s a keresztény kultúra sem terjed el.
-A Cluny-korszak (X.-XI.század), mely már egységet mutat, ez a kereszténység korszaka. Az aszkétizmus, vezeklés, önsanyargatás jellemzi. Magyarország ekkor kapcsolódik be Európa kultúrájába. Tömör, masszív építészeti stílus, a román stílus jellemzi. Az e stílusban épült templomok, épületek a középkori lovagvárakhoz hasonlítanak, s azt az érzést sugallják, hogy a hívők biztonságban vannak. A hatalmas falak, a zömök pillérek óriási erőt árasztanak. A teret félköríves boltozatok hidalják át, s félkörív zárja le a keskeny, lőrésszerű ablakokat is. Falait a bibliai jeleneteket ábrázoló falfreskók díszítik. Magyarországon Géza fejedelem és Szent István király idejében indult meg a román stílusú építészet. A korabeli épületek elpusztultak, csak néhány templom alapfalait, alaprajzát ismerjük. Legnagyobb a székesfehérvári bazilika, s legjobb állapotú a tihanyi apátsági templom altemploma maradt ránk.
-A harmadik korszak, a XII.-XIII.századot öleli fel, ez a gótika időszaka. Eltűntek a román stílus hatalmas és vastag falai, karcsú pillérek, keskeny bordák tartják az egész épületet. Az üvegablakok csúcsívben végződnek, s a tér lezárása is csúcsíves megoldás, két körszelet összeillesztésére szolgál. A templom homlokzatok jellemző elemei a hatalmas méretű rózsaablakok s a díszítő elemek szemkápráztató gazdagsága gyönyörködteti a tekintetet. A könnyed, égbetörő gótikus katedrálisok a mennyei dicsőséget, az egyház hatalmát hirdetik. A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek, valósággal élnek, mozogni látszanak. A XII.században építették a magyarországi román stílus  legnevezetesebb alkotásait. Közülük egyik legszebb a jáki templom, vagy a pécsi dóm. Ilyen stílusú még a Notre-Dame vagy a budapesti Mátyás-templom. A hanyatlás jegyében telik, ezt már a halálfélelem jellemzi. Ez a XIV.-XV. század idejére tehető.
A középkor "sötétnek" nevezett évszázadaiban (V.-IX.század) Európa jelentős részén igen alacsony szintre esett vissza a műveltség, az emberiség fejlődése mégsem torpant meg ez alatt az idő alatt. Új szellemet, új világnézetet hozott a keresztény vallás, mely elsősorban a szegények és megalázottak között terjedt. Az új vallás elutasította a nemzeti vagy társadalmi elzárkózást, s a megváltás eszméjét mindenkire kiterjesztette. Isten előtt minden embert egyenlővé tett, s az emberi élet elpusztítását halálos bűnnek tartotta. A kialakuló feudális társadalomban nagy szerepet játszott az egyház, aki a törvényesség elvét, a műveltség igényét képviselte. A középkori egyház világszemléletének középpontjában az Isten és az ő világa áll, szemben az ókori műveltséggel, mely az emberre és világára összpontosította a figyelmet. Az egyház a földi élet célját a túlvilági boldogság, az örök üdvösség elnyerésében jelölte meg: siralomvölgynek mondta a földi létet, mely szerinte a túlvilághoz vezető út állomása csupán. Felfogása szerint a természet az ember szerves folytatása.A szellemi, művelődési élet központjai egyrészt a kolostorok voltak. Mellettük a szerzetesrendek folytattak kultúrateremtő és kultúraterjesztő tevékenységet. A szerzetesek lelkészi feladataik mellett tanítottak, könyveket másoltak, képeket festettek, betegeket gyógyítottak és épületeket is terveztek. A középkor szerzetesrendjei között időben a legelső a Szent Benedek rendje vagyis a "bencés" papok közössége volt. Majd később újak alakultak, mint például az Ágoston-rendi kanonok és a cisztercita vagy a ferences szerzetesek rendje. A latin nyelvű egyházi irodalom megteremtette a latin nyelven éneklő diákköltészetet: a vágánsok vagy goliardok poézisét.
Az egyházi irodalom egyik képviselője Szent Ágoston, aki kezdetben tékozló életet élt, majd pedig óriási tekintélyre tett szert. Átvette a keresztény filzófiába mindazt, amit az antikban fontosnak és értékesnek tartott. Teológiája szerint legjobb jó az Isten; a Sátán célja, hogy az embert bűnbe vigye, s az Isten célja, hogy az embert megmentse a Sátántól. Szerinte a létezésnek három fő összetevője van: a szám, a mérték és a súly, tehát a Szentháromság. Véleménye szerint a világban a harmónia a legcsodálatosabb. Vallomások című művében az önvallomás, a gyónás, az ima, filozófiai elmélkedések, életrajzi adalékok keverednek. Az első rész életrajzi jellegű. Életútját világítja meg a megtérésig és édesanyja haláláig. A második rész kicsit elvontabb: Ágoston saját lelkét a bűn és erény csatájának színtereként mutatja be. A harmadik részben a Teremtés könyvét magyarázza, a semmiből való teremtés kérdéseit tárgyalja. A műben első ízben tekinthetünk bele az emberi lélek mélységeibe, egy kereszetény hívő lelkébe. A keresztény szemlélet központjába a földi élet megvetése, a haláltudat és a túlvilág került. A túlvilági boldogsághoz az önmegtagadáson keresztül vezet az út. Az ember legnagyobb ellensége a test, ezért böjttel, önsanyargatással kell kínozni a lélek megtisztulása érdekében.Az egyházi irodalom nyelve a latin volt, de később megindult a latin szövegek átdolgozása a különböző nemzeti nyelvekre. A vallásos irodalom műfajai közül az imádság, a prédikáció, a passió, a példa, a látomás, a himnusz és a legenda volt a legnépszerűbb. Az egyházi lírai költészet a himnuszokban érte el a
csúcspontját. A középkori himnuszok istentiszteletek alatt énekelt Istent magasztaló, a szenteket dicsőítő, emelkedett hangulatú költemények. A himnuszköltők között is a legkiválóbbak közé tartozik Pierre Abélard. Legismertebb műve a Szombatesti himnusz. A vers csupa lelkesedés és ujjongó öröm: a túlvilági, a mennyei boldogság látomása. A földi számkivetés az égi béke
és nyugalma várja az üdvözülteket, akik az angyalokkal együtt egy örökkévalóságon át éneklik ünnepi himnuszaikat.Assisi Szent Ferenc vallásosságát az öröm és a szabadság jellemezte. Híres költeménye az olaszul írt Naphimnusz, a Mindenhatóhoz szól, de Isten szinte azonosul a világgal, s a költő a természeti jelenségeket (nap, hold, csillagok, szél, víz, tűz) testvéreiként szólítja meg. Assisi Szent Ferenc számára a természet már nem a megvetendő siralomvölgy, hanem az Isten gyönyörű alkotása.

Forrás és folytatás: www.literatura.hu

A Fazekas Enciklopédia középkor linkje

A Wikipédia linkje

Középkori mítoszrombolás (érdekességek, blog)

Cikk a "kitalált középkorról"

A "Kitalált középkor" című könyv értelmezése

Tíz ok, amiért a középkor nem is volt annyira sötét

HATÁRIDŐ: FEBRUÁR 20.

A József Attila-tétel kidolgozási szempontjai.

Költészete, jelentősége, rövid pályakép.

Az utolsó pályaszakasz időbeli behatárolása, az akkori életrajzi körülmények, a költészet fő témái.

Az istenes versekről röviden (Nem emel föl, Bukj föl az árból)

Az utolsó három vers (Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme hát megleltem hazámat – egy vers részletes elemzése).

A versben: az életrajzi tények szerepe, a visszatekintés, létösszegzés, a lírai én hogyan szólítja meg „gyermek önmagát”? A halálhoz való viszony, az abba való belenyugvás gondolata.

Az istenes versekről (a tétel részeként) ITT.

Radnóti Miklós, Örkény István, József Attila-tételek szempontjai:

Letölthető ITT.

Az EURÓPAI LÍRA KIALAKULÁSA TÉTEL letölthető ITT (katt!).

7. témakör: Berzsenyi Dániel

Miért ő a magyar Horatius?

Hogyan indul el a pályája költőként?

Miért bírálja költészetét Kölcsey? Miért nem felel meg a kor klasszicista divatjának Berzsenyi?

Hogyan csoportosíthatjuk a verseit? (=hazafias/klasszicista ódák és magánéleti költészet/szentimentális versek/elégiák)

Az elégiák (magánéletének költészete): hogyan vannak jelen a klasszicista és a szentimentális jellemzők A közelítő tél és az Osztályrészem c. versekben?

Berzsenyi-életrajz:

http://cok.freeblog.hu/archives/2009/01/28/Berzsenyi_Daniel/

8. témakör: Vörösmarty Mihály

A romantikus líra megteremtője.

A verseken kívül milyen műfajokban alkotott még? (Röviden!)

Miért romantikus mű a Csongor és Tünde (ld. a boldogságkeresés kérdése áll a középpontban)? (röviden)

Milyen romantikus vonások fedezhetőek fel költészetében (a költő szerepe, a haza, a történelem szerepe, látomások, költői stílus, stb.)? [Ezek hasonlóak a Petőfi tételben kidolgozott szempontokkal – ld. forradalmi költészet!]

Milyen későbbi magyar költők hazafias költészetére hatott ez a fajta látomásos költészet?

Az emberek és az Előszó c. versek elemzése a fenti szempontok alapján. (Hogyan látja a történelmet, az emberiséget? Mi lesz a nemzet sorsa? Mi ebben a költő szerepe? Van-e remény egy jobb világra? Miért különleges ezeknek a verseknek a képi világa? Hogyan teszik érzékletessé a gondolatokat a költői képek?)

A Biblia világa

A zsidó kultúra a Földközi-tenger keleti partvidékén, az egyiptomi és mezopotámiai civilizáció közötti zónában alakult ki. Kánaán földjén a Kr. e. XVIII. században sémi eredetű nomád törzsek éltek, ősatyák ("pátriárkák") vezetésével. Az izraeliek jelentős létszámú csoportja a Kr. e. XIII. században Egyiptomban, II. Ramszesz fáraó nagyarányú építkezésein bukkan fel fogoly munkásként. E század végén 12 törzs telepszik (vissza) Kánaánba, és vallási szövetséget köt. Fővárosuk, közös kormányzatuk nincs, egységüket a vallási összetartozás tudata, az egy istennel (Jahvéval) kötött szerződés és az ő törvényeihez való ragaszkodás teremti meg. A szövetségláda ("frigyláda") mint a kultusz központi szimbóluma ezt a szellemi kapcsolatot fejezi ki és erősíti.

A törzsek idővel — szükség esetén — vezéreket, "bírákat" választottak. A bírák korában (a II. évezred végén) fejlődött magas szintre a zsidó vallás és benne az a meggyőződés, hogy Jahve kiválasztotta a zsidókat, és Egyiptomból az ígéret földjére vezette őket.

A szomszédos fliszteusokkal szemben erősödő konfliktusok egységes állam létrehozására kényszerítették a zsidóságot. A legutolsó "bíró" Sámuel volt, Saul már hadvezéri és királyi címet viselt. Őt a trónon Dávid követte, aki Jeruzsálembe vitte a filiszteusok által korábban elrabolt frigyládát. Az utolsó király, a legendásan bölcs Salamon után a birodalom hamar két részre szakadt, majd hódítók (babilóniaiak, rómaiak) uralma alá került, ez a kor kb. 900-tól: a népet vigasztaló "próféták" kora.

A babilóni fogság idején (Kr. e. a 6. században) mintegy 15-20 ezer zsidó élt faluközösségekben Babilón mellett, de a hagyományőrzés ekkor is létbiztosítékul szolgált. Ezen félszázad jellegzetes művei: Jeremiás próféta siralmai.

A zsidó vallás monoteista volt, és már nem volt szerepük benne a természeti jelenségeknek, a termékenységnek. A természeti alapú vallások túllépése és a monoteizmus kifejlődése már Egyiptomban, IV. Amenhotep (Ekhnaton) fáraó alatt megtörtént, és előzménye lehet a zsidók modern vallásának.

A Biblia — a Szentírás — az egyetemes emberi kultúra egyik alappillére. A zsidóság és a kereszténység kanonizált iratait tartalmazza, egyszersmind az emberiség évezredeken keresztül felhalmozódott tudásának kiemelkedő jelentőségű foglalata is. A görög "biblia" szó Kr. u. 160 körül jelenik meg 'könyvek', azaz tekercsek jelentéssel.

A Biblia két fő részből áll. Az Ószövetség (Ótestamentum) a zsidóság szellemi hagyományainak válogatott írásait tartalmazza. Ezt a "szövetség"-et Ábrahám, a legelső ősatya kötötte Istennel népe nevében. A nép azonban bűnös útra térve megszegte azt, ezért is kellett később a szövetséget más ősatyáknak (Izsáknak, Jákobnak, majd Mózesnek) is megerősíteniük. Az Ó- és Újtestamentum elnevezések először Jeremiás prófétánál bukkannak fel.

A Biblia ótestamentumi részének összeállítása a kb. 1000—100 közt megszületett szövegek szentesítése ("kanonizációja") során történt: a mérték (a "kánon") a Mózesnek tulajdonított 5 könyv (a héber nyelven született Pentateuchus, Tóra, azaz 'tanítás') volt, amelyhez viszonyítva kerülhettek be az újabb, összeegyeztethető könyvek a Bibliába. Az Ószövetség egyéb szövegei: törvények (ti. Mózeséi), krónikák, bölcsesség-könyvek, zsoltárok, példabeszédek, az Énekek éneke, továbbá bírák, királyok és próféták könyvei. Az egyik legterjedelmesebb prófétai könyv Jeremiásé, ehhez illeszkedik a Jeremiás siralmai c. összeállítás is. A rövidebb prófétai szövegek közül pl. a Jónás könyve lesz jelentős a világirodalomban.

Mózesnek is első két könyve a legalapvetőbb: a Genesis és az Exodus. Az első könyv (magyar címmel: a Teremtés könyve) első fejezete a világ teremtésmítoszát mondja el: ennek részletes elemzése elsősorban a hittudomány (teológia) feladata. A Genesis további 49 része a zsidóság (tágabb értelemben az emberiség) történetét vázolja fel az édenkerttől az egyiptomi tartózkodásáig. Fő alakjai: Ádám és Éva, Káin és Ábel, Noé, Ábrahám, Izsák, Ézsau és Jákob, majd ez utóbbi gyermekei, köztük József.

Mózes második könyve a zsidóknak Egyiptomból való "kijövetelét" írja le, immár Mózessel a középpontjában. A történetmondás ideje lelassul, és ezzel párhuzamosan fokozatosan előtérbe kerülnek a tanítások, a vallásos bölcselkedések, majd a "törvények".

Az Ószövetség összeállítását, először is a Tóra szövegének rögzítését a hagyomány szerint Ezdrás próféta kezdte el 400 táján, de a kanonizáció folyamata még mintegy fél évezreden át tartott (Kr. e. V. század — Kr.u. 1. század). A később bekerülő szövegek közül az első próféta-könyvek még Kr. e. 750 táján keletkeztek. Az Énekek éneke 450 körül születhetett: ez az összeállítás szerelmi és lakodalmi költészet héberül, a szerző a közhiedelem szerint Salamon (vagy Dávid) király. A jövőbe tekintő ún. "apokaliptikus" szövegek Kr. e. 200 körül jöttek létre.

Az Újszövetség (Újtestamentum) a kereszténység első századainak tanításait tartalmazza; Jézus földi élete és mártírhalála megváltotta az eredendő bűntől az embereket, és lehetővé tette üdvözülésüket.

Az Újszövetség mindenek előtt az "evangélium"-ot tartalmazza; ez 'jó hír', azaz a leendő megváltásról szóló értesülés. A négy szerző ("evangélista") közül Máté, Márk és Lukács "szinoptikusok" ('egy tekintetűek'), minthogy szövegeik nagymértékben hasonlóak. Márk evangéliuma (Kr. u. 64—69) az első "jó hír" görögül, ez lett az Újtestamentum kánoni alapkönyve. Máté evangéliuma jórészt Jézus életére szorítkozik, Lukács műve főképp Keresztelő Szent János születésének és tetteinek elmondásával bővíti Jézus élettörténetét. A negyedik evangélista János apostol, az ő evangéliuma (95—100 között) görög szellemű, sztoikus színezetű.

A hiteles és az "apokrif" (a kánonnak meg nem felelt, de vallásos tartalmú) iratok elkülönítését a keresztény közösségek végezték. Az evangéliumok összekapcsolása 130—140 között ment végbe. Fő részeiből: Jézus beszédei, tanításai, csodatételei, példázatos történetek (pl. a szőlőmunkásokról, a tékozló fiúról, Lótról és feleségéről, valamint Jeruzsálem és a "farizeusok" bűneiről), Jézus kínszenvedése és halála, végül föltámadása és mennybemenetele.

János apostolnak (aki talán azonos az evangélistával) a Mennyei Jelenésekről Való Könyve (rövid címmel: Jelenések könyve, ill. Apokalipszis) még 68—69-ben keletkezik, ez az egyetlen kanonizált apokaliptikus szöveg az Újszövetségben. Ebben az apostol egy angyal közvetítésével Jézus Krisztus kijelentéseit jegyezte le. Megjósolja az állat képében megjelenő Antikrisztus bukását és az utolsó ítéletet, ezzel egyidejűleg Isten végső dicsőségét. A látomássorozat fő elemei: 7 pecsét, 4 lovas, angyalok harsonával, szörnyetegek, a harag 7 pohara, a Sátán mint kígyó, új Jeruzsálem.

Az Újtestamentum szövege az 5. században lett végleges. Bekerültek pl. a történeti jellegű Apostolok cselekedetei is (a hagyomány szerint Lukács evangélista a szerző), valamint Pál apostol (45-ig: Saul) térítő levelei: az 51—67 között született 14 híres és nagy hatású szöveg.

A Biblia tartalma tematikailag és szövegtípus szempontjából egyaránt sokrétű. Megtalálhatóak benne a legelső irodalmi műfajok közül a mítosz, a monda és a legenda. Számos későbbi irodalmi műfajok kezdeményei is szerepelnek itt, pl. a példázatszerű elbeszélésé, a párbeszédes jeleneté, a himnuszé, a szerelmi dalé, az erkölcsi-filozófiai példabeszédé, a jövendölésé, a közmondásé és a találós kérdésé. A zsoltár és a jeremiád műfaja pedig magában a Bibliában születik meg.

A zsoltárt a vallási közösség bármely tagja sajátjaként mondhatja el, személyes imájaként, az istenhez fűződő viszonyáról. A zsoltárok tartalmi és formai sokfélesége teszi mindig lehetővé az aktuális élethelyzethez való választást. Szövegformálásában a "gondolatritmus" teremti meg a szabályosságot, azaz a verses jelleget (ismétléssel, párhuzammal, fokozással). A zsoltárokat a hagyomány Dávidnak tulajdonítja, valójában ezek az ősi zsidó költészet több évszázadának termékei. A Zsoltárok könyvében 150 vers kapott helyet. (A szám az egyik szöveg megfelezésével 151-re nő.)

A jeremiád Jeremiás próféta siráma; népe végveszélybe jutása miatt fordul istenhez. (A magyar irodalomban kivételes szerepet kapott: nemzeti himnuszunk, Kölcsey Ferenc alkotása ebbe a műfajba is sorolható.)

Az Újszövetség legjellegzetesebb műfajai a parabolák és a példabeszédek, hiszen e könyvcsoport egyik fő célja: a valláserkölcs terjesztése és erősítése. Számos részlet tartalmazza Jézus beszédeit, tanításait, csodatételeit; példázatos történeteket olvashatunk pl. a szőlőmunkásokról, a tékozló fiúról, Lótról és feleségéről, valamint Jeruzsálem és a "farizeusok" bűneiről. A fővonal: Jézus élete. A legrészletesebbek a Jézus földi élettörténetének utolsó fejezetei: kínszenvedése, halála, végül föltámadása és mennybemenetele.

A Biblia nyelvezete képszerű, azaz költői képekkel telített, és ez is rokonítja a szépirodalommal. Művészivé avatja a Bibliát az általánosító jellege is, ti. hogy a konkrét történetekben, szövegekben az emberi élet alaphelyzetei, alapélményei jelennek meg. A biblikus stílus alapvető sajátosságai a "hebraizmusok", a héber nyelvre jellemző fordulatok (pl. az erősítés birtokos szerkezetben történő kettőzéssel: "világnak világa", ez az Ómagyar Mária-siralomban is megjelenik). A magyarban is jellemzői a mondatpárhuzam, a gondolatritmus (pl. az "és monda Isten" ismétlődésével), a szóláshasonlat ("olyan fösvény, mint a hét szűk esztendő"), a metaforák ("ínséges esztendő") és a magasztos, olykor komor tónus. A nemzeti nyelveken a Biblia archaizáló stílusban szólalt meg.

Az Ószövetség nyelve eredetileg vegyes volt: zömmel héber, részben a héberrel rokon arámi, két esetben pedig görög nyelvű szövegek alkották. Kr. e. 285-ben Alexandriában elkészül az Ószövetség egységes görög nyelvű fordítása 72 (kerekítve 70) tudós közreműködésével, latin neve: Septuaginta ('hetvenes'). A legenda szerint a fordítást végző tudósok egy-egy cellában külön-külön dolgoztak, de az elkészült szövegek tökéletesen egyeztek.

Az Újszövetség eleve görög nyelvű volt. Az Ó- és Újszövetség szövege együtt, mégpedig egységesen latin nyelvű fordításban Kr.u. 390—405 között készül el az ókeresztény egyházatya Hieronymus (Szent Jeromos, 340—419) révén, ez a széles néptömegeknek szánt Vulgata.

A modern európai nemzeti nyelvekre történő fordítás a reformáció korában indul meg. Először 1534-ben a német nyelvű Biblia lát napvilágot Martin Luther (1483—1546) munkája nyomán.

A magyar Biblia-fordítók sorát Sylvester János nyitja meg 1541-ben, amikor az Újszövetséget magyar nyelven jelenteti meg, disztichonos előverssel. A teljes (református) Biblia 1590-ben készül el Vizsolyban, a fordítást Károli Gáspár vezeti.

LETÖLTHETŐ, NYOMTATHATÓ VÁLTOZAT ITT.

Egyéb olvasnivaló:

Jézus élete

A Nyugat-római Birodalomban (K.u. 480-ig) élő őskeresztények elvből elutasították a római istenek, ill. császárok ábrázolását és ezért még üldöztetés áldozatává is váltak. Nyilvánvaló, hogy ezért csak nagyon elvétve látható a bárányt vállán hordó Krisztus-ábrázolás mint „Jó Pásztor“ a katakombák falán vagy egy szarkofág oldalán.

A titkos jel a hal (ŐCHTHYS), ami a görög nyelvben rövidítésként - Iesus Christos Theos Yios Soter azaz Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó – szerepelt, szintén felbukkan az őskeresztény épületek falán vagy padlóján.

A zsidókból lett keresztények még az Ótestamentumból, a mózesi Tízparancsolatban szereplő képtiltás hagyományát őrizték. A monoteista és spirituális (immateriális) őskeresztény felfogás ezért nem kedvezett a képzőművészeti alkotásoknak.

A majdnem ezer évig fennálló Kelet-római, azaz Bizánci Birodalomban a képzőművészet új otthont és irányt adott a keresztény témáknak. Theodosius császár a 4. század második felében államvallássá tette a kereszténységet és ezzel megalapozta a vallási témák képi megjelenítéseinek kialakulását.

A görögkeleti egyházak később is ebben a stílusban és hagyományban festették számtalan ikonjaikat. Jellemző, hogy a kialakult motívumot az egyes művésznek alig vagy nem volt szabad variálnia, hiszen ezzel – az akkori felfogás szerint – meghamisította volna azt az „eredeti portrét“, amit Krisztusról, vagy Máriáról készítettek hajdanán, így csupán reprodukálni volt szabad. A bizánci művészet nélkül, nem alakulhatott volna ki a román és korai gótikus művészet Európa nyugatibb részein sem.

István király koronázási palástja és maga a korona is ékes például szolgálnak a Bizáncból örökölt stílusról. A koronázási palást alapja egy 1031-ben készült miseruha.

A középkorban a bibliai történeteket Közép- és Nyugat-Európában nem csak a templomok falain vagy oltárain lehetett látni, hanem a 15. században közkézen forgó „Biblia Pauperum“ lapjain is. Ezek a színes fametszetek az úgynevezett „Szegények Bibliájában“ voltak bekötve. Ebben Krisztus életét ábrázolták, ótestamentumi jelenetekkel kiegészítve és szembeállítva. A mai „cartoon“-okhoz hasonlóan közkedvelt olvasmány volt azok számára is, akik ugyan betűket olvasni nem tudtak, de képeket nézegetni igen.

Manapság forditva lenne, hiszen olvasni majdnem mindenki tud, de a bibliai képek ikonográfiájat kevesen ismerik már. (Az ikonográfia a művészettörténet egy ága, amelyik a képeken látható motívumokat felismeri és értelmezi.)

Albrecht Dürer (a magyar Ajtós községből származó aranyötvös Nürnbergben született fia) maga is több ízben volt tervezője és kiadója olyan „képregény“-nek ami a krisztusi passiót és egyéb bibliai történeteket mutatott be. 1509 és 1511 között készült a „Kleine Passion“ (kis passió) 37 jelenetből álló sorozata, fametszetekből áll és könyvbe is lett kötve. Lényegében a megváltás történetét öleli fel a paradicsomból való kiűzetéstől kezdve az utolsó ítéletig. Stílusában még a gótika jellemzői nyilvánvalóak, de az 1506-ban eltöltött tanulmányi útja Velencében már erősen érezteti hatását. A perspektivikus terek árulkodnak a reneszánsz közeledéséről. Dürer a jeleneteket az akkori néző számára közismert módon mutatja be, de kompozíciója újszerű, dinamikus és izgalmas a múlthoz képest. A 12,7 x 9,7 cm nagyságú lapokat könyvbe kötve, vagy egyenként adta el a mester. A vevőkör egyrészt vallási okokból érdeklődött Dürer lapjai iránt, de nyilvánvalóan műgyűjtők is akadtak a vásárlók között.

Dürer kortársa volt Luther Mártonnak, aki nem messze Nürnbergtől, a szép Wittenberg városban élt a híres és közkedvelt Cranach festőcsaláddal szoros barátságban. Ellentétben a képrombolók felfogásával Luther Márton a képzőművészetet a „teológia szolgálólányának“ titulálta és értékelte didaktikai funkcióját.

A Weimari Péter és Pál templomban - amit Herder Kirche-nek is neveznek - áll az a Cranach oltár (1553- 1555), amely a lutheri tanítás lényegét foglalja össze. Egy hagyományos, három részes szárnyas oltárról van szó, középpontjában a keresztre feszítés megjelenítésével. Maga Luther is a kereszt alatt álló férfiak egyike, Keresztelő János és id. Lucas Cranach társaságában. A festményt ifj. Lucas Cranach fejezte be apja halála után. Feltételezem, hogy a Krisztus oldalából, ívben kiszökő vér azért éppen id. Lucas Cranach fejére hull, mert fia apját halála után annak festette meg ,,akit Jézus vére minden bűntől megtisztít” (1Ján 1,7).

A középkori hívők számára a képzőművészet minden formában, legyen az freskó, oltárkép, szobor, üvegablak vagy mozaik, a Biblia médiuma volt, az IGE hordozója. Tanulni és imádkozni szoktak a művészi alkotások láttán.

(Forrás: http://www.evangelikus.hu/teologia/a-biblia-a-kepzomuveszetben)

Linkek:

Michelangelo és a sixtusi kápolna

Jézus élete a művészetekben a biblia.hu-n

Határidő: a szünet utáni első óra!!!

11. évfolyam: KATT IDE!

12. évfolyam: KATT IDE!

A József Attila-tétel kidolgozási szempontjai.

Költészete, jelentősége, rövid pályakép.

Az utolsó pályaszakasz időbeli behatárolása, az akkori életrajzi körülmények, a költészet fő témái.

Az istenes versekről röviden (Nem emel föl, Bukj föl az árból)

Az utolsó három vers (Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme hát megleltem hazámat – egy vers részletes elemzése).

A versben: az életrajzi tények szerepe, a visszatekintés, létösszegzés, a lírai én hogyan szólítja meg „gyermek önmagát”? A halálhoz való viszony, az abba való belenyugvás gondolata.

Az istenes versekről (a tétel részeként) ITT.

Szabó Lőrinc (1900-1957)

Miskolcon született, 1900. március 31-én.

Református papi családból származott, apja Gáborjáni Szabó Lőrinc mozdonyvezető, anyja Panyiczky Ilona.

1905-ben apját áthelyezik Balassagyarmatra, itt jár elemi iskolába.

1908-ban Debrecenbe költöznek, középiskolai tanulmányait a református kollégiumban folytatja. Kitűnő diák, a görögön és a latinon kívül megtanul németül és franciául. Ötödikes, amikor Dienes Kató révén (zsengéinek múzsája) bejáratos lesz a kivételesen művelt, progresszív gondolkodású Dienes család házába.

1915-ben az önképzőkörben hall először Babitsról, s tagja egy csoportnak, amelyik levélben fejezi ki hódolatát a költőnek. Ekkoriban alapozza meg világirodalmi műveltségét.

1918 tavaszán besorozzák, hadiérettségit tesz. 1918 őszén, az őszirózsás forradalom kitörése után megérkezik Budapestre. Egy Gráf nevű osztrák családnál ingyen kvártélyt és kosztot kap. Beiratkozik a műegyetem Gépészmérnöki Karára, majd két hét múlva átiratkozik a bölcsészkar magyar-latin-német szakjára, önkéntes tanársegédként ő állítja össze Babits szemináriuma hallgatóinak a névsorát. Babits Mihály tanítványa lett, és nemsokára barátja is. „Ez az esztendő (1919-20) is olvasással és tanulással telt el. Nem iskolai stúdiumokkal, hanem elsősorban annak a megtanulásával, amire nekem szükségem volt. Sokat köszönhetek e tekintetben Babits Mihálynak is, aki verseimet ugyan másfél évig nem közölte, de hamar barátságába fogadott: megtanított angolul, rendelkezésemre bocsátotta nagyszerű könyvtárát, s később - mint ismeretes - még fedelét és kenyerét is megosztotta velem.”

1921 januárjában megismerkedik Mikes Klárával, Mikes Lajos lányával, s december 31-én házasságot kötnek. E kapcsolat révén került Az Est szerkesztőségébe munkatársnak.

1923-ban megszületik kislánya, Kisklára.

1924-ben ismeri meg A huszonhatodik év majdani hősnőjét, V. Korzáti Erzsébetet.

1926-ban megalapítja Pandora című folyóiratát, amelynek - 1927 februárjától - hat száma jelenik meg, majd a vállalkozás csődbe jut. Ez évben ismét közelebb kerül Babitshoz. 1927. október 15-től ismét az Est-lapok munkatársa, előbb a Pesti Napló, majd 1928 őszétől a Magyarország szerkesztőségének tagja; 1944-ig ez is marad munkahelye.

Sokat utazik: 1927-ben Erdélyben, 1928-ban Németországban jár, 1931-ben pedig az egyiptomi Alexandria kikötőjében megpillantja Afrika földjét, s egészen a Líbiai-sivatag széléig jut el.

1927-28-ban Korzáti Erzsébet iránti érzelme válságba sodorja házasságát.

A harmincas években közel került a népi írók mozgalmához.

1932-ben - Babits megengesztelődésének jeleként - Baumgarten-díjat kap.

1934-ben Németh László, majd Cs. Szabó László veszi át a Rádió irodalmi osztályának vezetését. Ettől kezdve sokat szerepel a műsorokban. 1935-től kezdve Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója köti a színházhoz a műfordító költőt (Athéni Timon 1935; Ahogy tetszik 1938; Kleist Amhitryon 1938; Macbeth 1939).

1944 végén, „hatvannégy napi bunker-élet” után, amelyet Volkmann utcai lakásuk pincéjében tölt el, Temirkul Umetoli kirgiz poéta és százados segítségével visszakerül lakásába, amelyet a katonák az ezredtörzs számára akartak lefoglalni.

Jobboldalinak bélyegzett politikai múltja miatt 1945-ben vizsgálati fogságba került, szeptemberben „feddéssel” igazolták, publikációs tilalmak sújtották.

1947-ben többek tiltakozása ellenére felvették az írószövetségbe. Az üldöztetés és a megkülönböztetés ellen (többek között Illyés Gyula támogatásával) szívósan küzdött, s főleg a munkába menekült.

1950. február 12-én öngyilkos lett V. Korzáti Erzsébet.

1956-ban tagja lett a Petőfi Pártnak, 1957. március 15-én Kossuth-díjat kapott. Publikációs és anyagi helyzete rendeződött, de tervezett külföldi útja elmaradt.

Budapesten hunyt el 1957. október 3-án. Halálát szívroham okozta.

Első kötete (Föld, Erdő, Isten, 1922) george-i ihletésű szabad versekből áll. „Első kötete ritka elismerést vált ki: az első világháború, majd az ezt követő forradalmi-ellenforradalmi hullámok, a Trianonba torkolló országvesztés kataklizmái közepette, a minden irodalmi jelenséget beárnyékoló Ady-hatás és az avantgárd tetőzésekor olyan klasszikusan kiegyensúlyozott stílusszintézist képviselt, amely ugyanakkor a modern személyiség történelmi, érzelmi és létfilozófiai veszélyeztetettségének átélését is éreztette.” (Kabdebó Lóránt)

A menekülés stilizált gesztusait a nyers lázadáséi váltják fel: a Kalibánban 1923 anarchikus indulatok, tiltakozó kitörések, reménytelen fogadkozások fogalmazódnak meg. A természeti és érzelmi-érzéki megbékítés nosztalgiája vad indulatoknak, a társadalmi kiszolgáltatottságon való elborzadásnak, nyelvileg a kiáltozásnak adja át a helyét. Feltűnik Szabó Lőrinc műfaji vonzódása a dráma, a monológ, a költői epika és a mítosz iránt (Kalibán, Anyám mesélte, Istár). A pénz és a megszerezhető javak, élvezetek követelése nehezen választható külön a húszas években a költő szociális érzékenységétől, kapitalizmusellenességétől. A Szegénynek lenni s fiatalnak kollektív életérzését panaszolja a proletár testvéreket invokáló programvers, az „örök szegénység” szégyenével küszködik A Bazilikában zúg a harang költője, a „munka millió keze” előtt tiszteleg A költő és a földiek című ars poeticában: „Legyen a költő hasznos akarat.”

1928-ban jelent meg a Pesti Naplóban a Vezér című politikai ódája, melynek fontos szerepe lett közéleti meghurcoltatásában. A Vezér a politikai diktátor típusát filozófiai igénnyel ábrázolja, Illyés szerint shakespeare-i drámai-ódai hangvételű vers, amelyet a Harc az ünnepért 1938 című kötetben való megjelenése után, a költő engedélye nélkül egy szélsőjobboldali lap (Virradat) is leközölt.

A Fény, fény, fény 1925 és A Sátán műremekei 1926 utáni évek termését fordulatot hozó kötetben összegezi (Te meg a világ, 1932). Schopenhaueri és nietzschei indíttatású individualizmusát a modem relativizmus érvei erősítik, Bertrand Russell nyomán „egy lehetséges világként” szemléli az egyént. Érzékletesség és drámaiság teszi költőivé az elvont gondolatot, az Én jogának, igazságának hirdetését az életben és a szerelemben (Az Egy álmai, Semmiért egészen). Keleti filozófiák és Schopenhauer hatására hajlamos a világot képzetként, álomként, az agy „tükörszínjátékaként” felfogni (Dsuang Dszi álma, Embertelen). A Különbéke 1936 keleti tárgyú versei átköltések, de a nirvánatanhoz kapcsolódva Szabó Lőrinc nem tért el belső fejlődésének logikájától, sőt költészetét gazdagító új motívumkincsre talált. A Lóci-versek életképszerű példázatok, és ugyancsak költői filozófiájának távlatában mutatják meg mélyebb jelentésüket. Rába György szerint a Te meg a világ verseiben „a költő társadalmi érdeklődését a metafizikus gondolkodó nyugtalansága, anarchista lázadását a racionalista elme megismerési vágya, szavaló pátoszát a gnomikus mondások szellemi feszültsége és a totális szemléletnek a mondatritmikában érvényesülő dialektikája váltotta föl. A művészi elvek ilyen hatalmas átalakulására szinte alig akadt példa a magyar líra történetében.” Illyés Gyula szerint „soha a magyar gondolati líra ilyen csúcsokra nem jutott. A gondolatoktól feszülő vers nem elvont: sőt nagyon is tárgyszerű; egy korszak gondját s indulatát gyűjti. És soha magyar verskötet nem ábrázolta ilyen kietlenek, embertelennek az életet.”

A Harc az ünnepért 1938 versei az előző kötet témáit variálták, a Régen és most 1943 eszmei és művészi válságot jelzett: jobboldali elfogultság, a hivatalos politikát támogató szólamok jelentek meg benne.

Az új korszakba a Tücsökzene 1947 című ciklussal lépett át (alcíme: Rajzok egy élet tájairól). 370, egyenként 18 soros, jambikus tízesekből álló strófa alkotja. A személyes emlékek, a felidézett események, alakok, helyszínek bősége, az elbeszélő vagy jelenetező technika, a múltbeli események előadásának időrendje ellenére a Tücsökzene nem verses önéletrajz. Lírai magva a megnyugvás keresése, a zaklatott lélek vágya és önszuggesztiója, hogy beleolvadhasson a természetbe, a lét mámorába. Ezt sugallja az elzsongító tücsökcirpelés vezérmotívuma és a látszólag monoton versforma. A Tücsökzene az alkotói pálya és a kortársi magyar líra egyik legnagyobb szabású vállalkozása, amelynek „nyelvét olykor már olyan bűvészet formálja, hogy úgy érezzük, szavakkal és jelentésükkel szabadabban bánni nem is lehet… Ugyanakkor világa olyan enciklopédikusan gazdag, mint a 19. századi regényeké.” (Rába György)

A huszonhatodik év (Lírai rekviem százhúsz szonettben), az öngyilkossággal végződő tragikus szerelemnek állít emléket, Vékes Ödönné Korzáti Erzsébetnek (1902-1950) dedikálva. Háromtételes formája zenei képzettársítást kelt, műfaji őstípusa Petrarca Daloskönyve. Az első ciklus még az élő kedveshez szól (Amit még látott); A halála után című legterjedelmesebb rész a szerelem, a gyász és az önvád hármas egységében támasztja fel és elemzi az örök emberi dráma mitikus ismétlődése ellenére mindig egyszeri változatát. A harmadik rész, az Utóhang az élmény távolításának szándékát is érzékelteti. A ciklussal „létrehozhatja a legtisztábbat, a legemberibbet, melynek létrehozására még képes.” (Sőtér István)

A két cikluson kívüli, 1944 és 1956 között keletkezett verseket Valami szép cikluscímmel adta közre az összegyűjtött versek 1960-i kiadása. Változatos ihletésű, részben az előző nagy ciklusokkal rokonítható művekből áll a költői hagyaték e része, köztük olyan antológiadarabokká és elemző kísérletek tárgyává vált versekkel, mint A földvári mólón, Ficseri füsti, Mozart hallgatása közben.

Szabó Lőrinc kitűnő esszéista és kritikus; tanulmányainak tárgyköre a világirodalom klasszikusaitól m. mestereken, kortársakon át líraelméleti kérdésekig terjed (A költészet dicsérete, 1967). Műfordítói életműve jó néhány szépirodalmi műfajt felölel, legismertebbé az Örök barátaink című gyűjteménye vált.

Életrajzát két levelezésgyűjteményéből is nyomon követhetjük: a feleségével váltott levelek két kötete (Harminchat év) és a házasságával párhuzamosan megélt szerelem dokumentumai a Huszonöt év című gyűjteményben láttak napvilágot. Előkerültek saját verseihez fűzött magyarázatai (Vers és valóság).

forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Szabo.htm

Egyéb linkek:

Érdekességek Szabó Lőrinc szerelmi életéről

Szabó Lőrinc szövegei (MEK)

Szabó Lőrinc életrajza a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán

Szabó Lőrincről a literatura.hu oldalán

Wikipédia-link

Az Egy álmai

Semmiért egészen

"A reneszánsz ennélfogva úgy jelenik meg előttünk, mint ellentmondások óceánja, szerteágazó törekvések olykor csikorgató koncertje... ahol egyszerű és bonyolult, tisztaság és érzékiség, irgalom és gyűlölet keveredik egymással" (J. Delumeau, Reneszánsz, Bp., Osiris, 1997, p. 10.)

Minden ettől a Günter von Hagens ihlette kiállítástól hangos, de tényleg, már legalább négy posztot olvastam róla csak itt a freeblogon. Szívesen el is mennék, de meglátva a jegyárakat, inkább fellapoztam néhány régi könyvemet, és összeszedtem a gondolataimat, úgyis éppen rezümét készülök összehozni, na hátha...

Na, azt nem tudom, mekkora sikere van/lesz majd ennek a kiállításnak, a lényeg azonban az, hogy tényleg, de tényleg nincs új a nap alatt. Aki ugyanis még nem tudná, annak elmondom, hogy mindez a dolog nem más, mint a reneszánszkori anatómia színház átvétele egy az egyben - felturbózva posztmodern, korszerű orvostudomány és technika összes eszközével.

Az első anatómia színházak (itt megjegyezném, érdekes egybeesés, hogy a színház és a műtő szavaknak az angol megfelelője egyaránt theatre) az 1590-es években épültek Itáliában, majd a többi európai egyetemen is. Ezek ovális alakú, nézőtérrel és katedrával ("színpaddal") ellátott színházszerű terek voltak oly módon kiképezve, hogy a hallgatók a lehető legjobban lássák a boncolás minden apró részletét és tevékenységét. A boncolások nemcsak az egyetem diákjai részére voltak hozzáférhetőek, hanem egészen a 14-15. század óta nyilvános szórakozásként, látványosságként is szolgáltak.

Anatómia színház, Leiden, 16. sz. (KATTINTS a képre!)

A halál, a test, az emberi belső iránti óriási érdeklődés összefüggésbe hozható a halálhoz kapcsolódó memento mori, az ars moriendi, az exemplum horrendum, a contemptus mundi, danse macabre stb. képi-ábrázolási-irodalmi hagyományok közkeletűségével és közismertségével, másrészt azzal a ténnyel, hogy a középkor és a  reneszánsz utcaképéhez, köznépi kultúrájához hozzátartoztak azok a nyilvános események, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatóak a halállal, a vérrel, a testnedvekkel vagy a testi szenvedéssel. A nyilvános kivégzések nemcsak a bűnös áldozat megszégyenítését és a példa statuálását szolgálták, hanem a nép, az istenadta nép "vérszomjának", élményéhségének kielégítését is. Ez a fajta kulturális hagyomány aztán nem hagyta ártatlanul a művészeteket - legfőképp a színházat - sem.

Dance macabre, azaz a Haláltánc

Memento Mori, azaz Emlékezz a halálra

Nyilvános kivégzés képi ábrázolása

A képi megjelenítések átörökítéséhez nagyban hozzájárultak az anatómiakönyek, úgymint Mondino de Luizzi Anathomia című könyve 1315-ből vagy Vesalius De Humanis Corporis Fabrica-ja (Az emberi test működéséről) 1514-ből. Ezek az orvos-szerzők és leírásaik-metszeteik az utóbbi időben már nemcsak az orvostudomány számára érdekesek, hanem a reneszánsz és a posztmodern kor hasonlóságait ikonológiai-szemiotikai-ismeretelméleti(-stb.) szempontból vizsgáló okosok számára is. A testfeltárás és az az iránt való érdeklődés (akkor és ma) ugyanis azt a fajta egzisztenciális bizonytalanságot, stabil világképben való megrendülést, talajvesztést, káoszt tematizál(hat)ja, ami a reneszánszot és a posztmodernt is jellemzi. Mindezzel párhuzamosan leképezi azt a kíváncsiságot és izgatottságot is, amivel az ember egyre beljebb/lejjebb/feljebb próbál hatolni az ismeretlenbe, az idegenbe, a másikba, a transzcendensbe.

Vesalius ábrája

Az agy ábrázolása Vesaliusnál

Mondino de Luizzi, mint anatómiatanár

(Színházi vonalon ezt a reneszánszban a horrorisztikus, vérben tocsogó rémdrámák, a posztmodernben pedig a performance művészet, a mozgásszínház és a happeningek képviselik legmarkánsabban, de erről tán majd egyszer később.)

Szóval a Bodies című kiállítás valami olyat vesz elő, ami már régóta létezik. A tágabb kontextusban értelmezett, az emberi testet az érdeklődés, a kukkolás tárgyává tévő "anatómia" jelen van a kortárs művészetben, a médiában, az irodalomban, a pornóban, az Interneten és még sorolhatnám. És talán (az eltelt évszázadok és a történelmi helyzetek változásának-váltakozásának eredményeképpen) a tűréshatárunk is kitolódott. Kevésbé sokkol már a meztelenség vagy az erőszak. A kiállítással kapcsolatos felháborodás tehát véleményem szerint nagyrészt álszentség. Ha pedig mégsem az, akkor nem kell megnézni. Úgyis jóval többe kerül, mint egy jegy a Globe-ba - most, vagy 1600-ban.

Rembrandt, Tulp mester anatómialeckéje, 1632

Günter von Hagens, a háttérben a Rembrandt-festménnyel

Preparált test a Bodies kiállításon

Szapphó (Kr. e. 612-550)

Görög költőnő.

Előkelő lányokat gyűjtött maga köré, s őket tanította kardalokra, illemtanra, az asszonyok feladataira. Verseinek legnagyobb részét e lányokhoz írta, olykor a leplezetlen szerelemtől vezérelve. A görög és római költészetre nagy hatást gyakorolt, a tizedik múzsának tartották, róla nevezték el az általa gyakran használt strófát. Korának zavaros politikai viszonyaitól mentes verseit aiol dialektusban, személyes hangvétellel, változatos versformában írta. Több ezer sort tartalmazó életművéből csak töredékek maradtak fenn; az egyetlen teljes műve az Aphroditéhez című himnusz. Magyar fordítói között megemlítendő Révai Miklós, Kölcsey Ferenc, Babits Mihály, Devecseri Gábor.

forrás: enciklopedia.fazekas.hu

Egyéb linkek:

A literatura.hu linkje

Érdekes írás a korról és Szapphóról

Wikipédia-link sok képpel

Még több kép Szapphóról és koráról

Ismeretlen Szapphó-verset találtak (cikk, 2005)

Fohász a múzsákhoz - görög költők versei

Egy irodalomóra Szapphó-témakörben (a mi tankönyvünkből dolgozik ez az osztály is):

forrás: Irodalmi Jelen Online

Nyelvész, a Horger-törvény, a két nyílt szótagos tendencia névre hallgató törvény megalkotója. A jelenség abból áll, hogy az olyan, három vagy több szótagú szavakban, amelyeknek az első és a második szótagjuk nyílt magánhangzóra végződik, az utóbbinak hajlamos kiesni a magánhangzója, de csak akkor, ha rövid. A magyar szavak mind tőhangsúlyosak, ezért ez a második magánhangzó értelemszerűen hangsúlytalan. Horger egyik nyelvészeti tananyaggá vált példája az először 1366-ban adatolt málna, amely az átadó szláv nyelvekben malina volt, máig az. A malina megfelel az összes ismérvnek: három szótagból áll, az első kettő nyílt, a második magánhangzója rövid. Horger másik ismert példája a szintén szláv palica, amelyből 1452-ben pálca lett.

Folytatás itt.

Egyéb linkek:

Fura egy úr volt - Horger Antal halála

József Attila, Horger Antal és a homoszexualitás

József Attila (1905-1937)

1905. április 11-én Budapesten született.

Apja Iosifu Aron szappanfőző munkás; anyja, Pőcze Borbála parasztcsaládból származó mosónő.

Hatodik gyermekként született, ekkor azonban csak két nénje, Jolán és Eta élt.

Apja 1908-ban elhagyta családját: Romániában újra nősült.

A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre, Öcsödre; 1912-ben tért vissza. A Ferencvárosban lumpenproletárlét határmezsgyéin éltek, édesanyja 1919-ben rákban halt meg. Jolán férje, Makai Ödön ügyvéd lett a kiskorú József Attila gyámja.

1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt.

1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg.

Megismerte Juhász Gyulát, az ő segítségével és előszavával megjelent első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit.

1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be. 1925-ben Tiszta szívvel című verséért azonban professzora, Horger Antal megfenyegette, hogy tanári diplomát nem kaphat.

Ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel.

1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek.

1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Babits Mihályhoz is eljutott, ő azonban nem viszonozta közeledését. Átmenetileg a pesti egyetemre járt. Elnyerte Kosztolányi Dezső segítő barátságát.

1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól.

1930 őszétől a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja. 1930-ban pamfletben támadta meg Babitsot, s a valószínűleg rendelésre készült írás még eltávolította Babitstól.

Élettársa Szántó Judit volt, Hidas Antal korábbi felesége. Nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből.

1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság című folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. Illyés Gyulától eltávolodott.

1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, „lehagyták” a kommunista mozgalomból. Szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfront-törekvéseket képviselt.

1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem.

1936-ban végleg különvált Szántó Judittól. A Szép Szó egyik szerkesztője lett, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj 1936 című kötete sem hozta meg a várt elismerést.

1937 tavaszán megszerette Kozmutza Flóra gyógypedagógus pszichológust, házasságot remélt, de idegzete mindinkább felmondta a szolgálatot. 1937. július 28-án a Siesta szanatóriumba került; november 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba.

December 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát.

1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat nyert. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.

--------------------------------

A cikk a pályaképpel folytatódik ITT. (Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu)

Egyéb hivatkozások:

Curriculum Vitae (saját önéletrajza)

Összes költeménye

Életrajz, pályakép és elemzések az ELTE honlapján

József Attila a literatura.hu -n

József Attila mindenféle link a szegedi Egyetemi Könyvtár honlapján

József Attila összes művei magyarul és angolul (köztük a Szabad ötletek jegyzéke)

-----------------------------------

ÉRVELÉS

Hemingway Az öreg halász és a tenger című könyvében – amiben a történet lényege egy szimbolikus küzdelem – azt írja Santiagóról, aki élete nagy haláért harcol: „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék…  Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.”

Egyetért-e a regény állításával? Lát-e különbséget az ember legyőzése és elpusztítása (vagy ezek lehetetlensége és lehetősége) között? Van-e értelme a végeláthatatlannak látszó küzdelmeknek? Véleményét fejtse ki két oldalban (vonalas papíron) legalább két, Ön által ismert irodalmi szereplő példáján keresztül.

Határidő: november 15.